Kisfaludy Katalin: Kecskemét önkormányzata. Közigazgatás és bíráskodás 1686–1848 - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 8. (Kecskemét, 1992)

A főbíró

jogkör. Az ítéletek között a kisebb értékű lopások, a káromkodások, családi verekedésben részt vevők megbüntetése tűnik föl, amelyeket áristommal, bírói szóbeli intéssel vagy pénzbüntetéssel intéztek el. Szá­mos olyan ügy van, amikor meg nem fizetett adósságok kiegyenlítésére terminust ad a főbíró. Amikor azonban nagyobb értékek forognak koc­kán, a Tanács elé utaltatták az ügyet: „kívánta visszaítéltetni azon házát, melyet eladott és... jure vicinitatis praeferenter ítéltetett", „Ezen dolognak el intézése a Becsületes Nemes Tanácsra halasztatott". 53 Ha városi tisztviselő ellen merült föl panasz, szintén a Tanács bírálta azt el: „Vég Gergely panaszt tett a tizedbéli tizedesek ellen, hogy ötet nagyon megverték — Tanács gyűlésére hallasztatott ezen dolog eligazítása." 54 Arra is van példa, hogy az úriszékhez fordult a főbíró: a pusztán kuny­hót, vetést összerontottak, „Tihanyi Jánosnak 55 meg kelletik az dolgot írni, hogy a felső forumokon elöl mozdíthassák". 56 A főbírónak önállóan, tehát a tanács nélkül folytatott bíráskodása — legalábbis a helytörténe­ti irodalom tükrében kecskeméti specialitás, nem találkoztam másutt ilyen jelenség említésével. 57 53. BKML IV 1518. a. 3380. sz. ügy, 1786. 54. uo. 148. sz. ügy, 1796. 55. TIHANYI János PPS vm Kecskemét járásbeli szolgabírája volt. uo. IV 1517. a. 1768. 56. uo. rVT 1518. a. 205. sz. ügy. 57. Nagykőrös város levéltárában azonban őrzünk főbírói jegyzőkönyveket — ezek hasonló ügykört sejtetnek, de eddig elkerülték a kutatók figyelmét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom