Illyés Bálint: A Fölső-Kiskunság a XVI–XVII. sz.-ban. Földvári Antal Naplója. Tasnádi Székelyék családi iratai - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 7. (Kecskemét, 1992)

A Fölső-Kiskunság a XVI-XVII. sz.-ban

A FÖLSŐ-KISKUNSÁG AXVI-XVII. SZ.-BAN Török adóztatás Közismert az egész Kiskunság pusztulása a Buda elestét követő török megszállás idején, majd másfél évszázad alatt. Néhány szórványemléket őriz a korból néprajzunk, művelődéstörténetünk stb. Mindössze sem sokat. Jóval többet mond ezeknél a keserű emlékezés, melyet Bél Mátyás jegyzett föl a Fölső-Kiskunság népének meghallgatásakor Notitia geographico—historica Districtum Cumano-Jazygum et Kőváriensis címen. (Fordítását közölte Illyés Bálint és Szőts Rudolf: A kunok és jászok avagy filiszteusok kerületei. Bács—kiskun megye múltjából. I. 1975.) Saját anyagi érdekében mégis kiskunsági szempontból nevezetes munkát végzett a török katonai igazgatás, mikor részletes kimutatást készített a XVI-XVII. sz.-i Alföld kun-magyar lakosságáról. Mindez ma már hozzáférhető nyomtatásban Káldy-Nagy Gyula publikációiban (Kanuni devri Budin tahrir defteri. The Taxation Census in 1559 of the Sanjak of Buda.) Röviden azzal kezdődött a Fölső-Kiskunság adóztatása is, mikor a török bekebelezte Szapolyai János király országrészét a budai beglerbégségbe a magyar eredetű Szulejmán bég irányítása alatt, s elkészítették az első adókönyvet Buda elfoglalása után. A lakosság összeírására szükség volt a hódoltságban, mivel ezáltal szentesítették a szultán tulajdonjogát. Magyarán a szultán tudni akarta, mennyit jövedelmez a magyar hódoltság,

1 ugyanis nem a földet adóztatták, hanem a rajta élőket (a „rájákat"). A ráják 1. Káldy-Nagy Gy.: A budai szandzsák 1559. évi összeírása. Budapest, 1977. 10-5. 1.