Szabó Attila: Helytörténeti részletek a Kecskeméti Ferences Rendház háztörténetéből 1644-1950 - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 6. (Kecskemét, 1992)
SZÖVEGRÉSZLETEK A HISTORIA DOMUSBÓL - I. Kecskemét hitélete a ferencesek letelepedéséig
heves tűzvészt, amelyben a városi házakkal együtt a templomunkat és a rendházunkat is elpusztította a tűz. 8 így a megfogyatkozott várost részben az éhség, részben a pestis tovább csökkentette, végül a tűzvész végzetesen elszegényítetté, ismételten könnyes könyörgésekkel szaladtak a ferencesek Szalvatóriánus Rendjéhez, hogy azok ezen a szerencsétlenségtől megindulva a fiaikat az előzőeken túl még a szokásos katolikus plébánosi teendőkkel is lássák el az újjáépített templomban, amit a megszorult község felajánlott és átadott örökösen a ferenceseknek. Látható a főtisztelendő ferences atyák igen nagy buzgalma irántunk a török iga alatt. 9 Minket, igaz keresztény katolikusokat és kérésünkre a templomot, a plébániát, az iskolát kívül-belül, örökösen átvettek a főtisztelendő ferences atyák áldással, visszavonhatatlanul. Végül is a ferences atyák Magyarországon egyedül fognak megmaradni és egyedül lesznek képesek Isten dicsőségének növelésére. Tehát az 56 évi oly sok fáradozással és munkával való működés után végül (a szerzetesrend szabályai szerinti) új rendház felállítását kihirdették 1700. május 7-én a Gyöngyösön tartott tartományi gyűlésen. így Isten dicsőségére a Rend terjeszkedett. A szerzetesrend egyébként a legjobb formában és a legelőnyösebb, legfényesebb rendben működik. A rendházat minden oldalról szilárd fal keríti be és közben nem érintkezik semmilyen világi épülettel. A déli oldal nem terjed szélesen, mindazonáltal az atyák felvidítására különböző fákból álló kert van ott. A rendház az atyák, a tartományi vendégek, valamint az ápolásra szorulók részére lakás céljára alkalmas cellákat biztosít és ellát 24 atyát az alamizsnából, 27-et pedig a plébánia jövedelméből. A Szent Miklós templom, amelyik a rendház északi oldalán fekszik, a végzetes 1678. évi tűzvészben elpusztult, de az atyák alamizsnát gyűjtöttek és a szegedi rendházból is kaptak az újjáépítésre. Most a teljes jövedelme az adományból, az évi szentély bevételéből, a temetésekből, valamint a világi javakhoz tartozó bevéte8. V. ö. HORNYIK János: 1860-1866. П. k. 20. és 34. sz. oklevelek. 9. A kecskeméti lakosok levelét idézi.
