Tóth Ágnes: Telepítések a Csonka Bács-Bodrog vármegyében 1945–1948 - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 5. (Kecskemét, 1989 [!1990])

Telepítések Bács-Bodrog vármegye területén (1946-1948)

hatalmukkal. Л III. sz. At-t.elepit.esi Oszlop Miniszteri Biztosának — Györffy Lászlónak — rendelete értelmében a kitelpitésre kerülők végleges névjegyzékét 1946. szeptember 9. és 16. között kell közszemlére kitenni, de a miniszteri biztos rendelete nem szól arról, hogy a kitelepítés ténylegesen mikor fog kezdődni. A legtöbb helyen — úgy itt is — a kitelepítési bizottságok jogilag teljesen szabálytalanul, nem közölték a községi elöljárósággal a mentesítettek névsorát, s nem hagyták hátra a kitelepítendők névjegyzékének egy példányát sem. Ennek hiányában a községi elöljáróságoknak sose volt áttekintése a kitelepítendők pontos számáról, hiába kérték azt felsőbb szerveik. A kitelepítés előlcészítése körüli viharok lassan elültek, a svábok állandóan várták bekövetkeztét, ám hónapokig semmi nem történt. A Bajai járás főjegyzőjének kérdőpontjaira jelentik 1946 decemberében Csávolyról: "1. A kitelepítés előtt kb. 250 sváb hagyta el a községet. 2. kitelepítés még nem volt. 3. El sem kezdődött. 4. Mentesítő Bizottság nem közölte a mentesített családok számát. 6. Eddig 130 családot /500—600 személyt/ telepítettek be. Közülük 93 család Boro— tárói jött. 37 család dél—bácskai, szlovákiai és budapesti . . ..146 származású. Mint ahogyan az egyes kitelepítési bizottságok mozgásából kiderült, Felsőszentivánon is befejeződött a kitelepítés előkészítése. Am az 1946. augusztus 13—ára kitűzött kitelepítés végrehajtása egyenlőre ott is elmaradt. Hiába várta helyzetének mielőbbi megváltozását, s gondjainak megoldását az a három község is — Csatalja, Gara, Vaskút — ahol 1945 februárjától nagyobb számban tartózkodtak bukovinai székelyek, s ahová 1945. augusztusában a Népgodozó Hivatal helytelen intézkedéseinek következtében jelentős számú tiszántúli telepes érkezett. A túltelepítéssel szemben — aminek mértéke ezeknek a községeknek teherviselési lehetőségeihez mérten igen nagy volt — tehetetlenül állt mind a falvak lakossága, mind pedig vezetői. Egyetlen reményük a kitelepítés mielőbbi végrehajtása volt. Az 1946 nyarán elkezdődött, s fél évig is elhúzódó kitelepítési munkálatok és a tényleges kitelepítések végrehajtása azonban még hosszú ideig próbára tette a községek tűrőképességét. A leghosszabb ideig — 6 hónapig — Gara községben húzódott el a kitelepítések előkészítése és végrehajtása. Ide 1946. június 17—én érkeztek a svábokat Összeíró és Mentesítő Bi— 147 zottsag emberei. A dobolási könyv tanúsága szerint itt is megtörtént a község lezárása a kitelepítés időtartamára és a szesztilalom elrendelése. A mentesítési kérelmeket június 20—tói június 22—én reggel 10 óráig lehetett leadni. Tekintettel azonban arra, hogy a kitelepítés további munkálatai