Tóth Ágnes: Telepítések a Csonka Bács-Bodrog vármegyében 1945–1948 - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 5. (Kecskemét, 1989 [!1990])
Bács-Bodrog vármegye 1944 őszétől 1945 decemberéig
Lengyel, Csibrák, Kurd, Gyönk községekbe és a Szekszárdhoz tartozó Lencse—pusztán vannak átmenetileg elhelyezve körülbelül 80 család, mintegy 300-320 személlyel. Az lenne a kívánságuk, hogyha lehetséges, ők is visszatelepülnének a Csonka vármegye területére. Legnagyobb részük fogattal rendelkezik, és szarvasmarhája is van még sokaknak közülük." 32 Az alispán azonban a vármegye helyzetére való hivatkozással megoldhatatlannak tartotta a kérés teljesítését. A Bács-Bodrog vármegye területén kialakítandó egységes székely tömb elképzelése, a népcsoport képviselői által 1946 október 15-én aláírt, s a miniszterelnökhöz fölterjesztett beadványukban fogalmazódott meg teljes határozottsággal. 33 Nem az első kísérlete ez a bukovinai székelyeknek önsorsuk intézésére, hisz a Telekihez 1940 őszén elküldött beadványban is hazatelepítésükre vonatkozó kéréseiket vették számba. Az 1946 őszén kelt kérvényükben gazdasági jellegű kéréseik, követeléseik mellett az egy tömbben történő letelepedésükkel kapcsolatos elképzeléseiket írják le. Gazdasági jellegű kéréseik közül, a Bukovinában maradt vagyon beszámítása az itteni juttatásokba, a vagyontalanok földjuttatási átlagának felemelése, s az adókedvezmény 15 évre történő kiterjesztése a legfontosabb. A beadvány második részében az egy tömbben való letelepítésükről szóltak: "A bukovinai székelység 200 évig egy tömbben élt és példátlanul ellenállt minden idegen behatással szemben. Ezért akartak belőlünk hidat építeni 1941-ben Csonka Magyarország és a Székelyföld között Erdélyben. Ezt azonban sem akkor nem találtuk megfelelőnek, sem most. Mi bármilyen megoldást örömmel és hálával fogadunk, de szeretnénk, ha a bukovinai 5 egység — ha távolabb is egymástól — megmaradhatna 5 egységben, hisz köztudomású, hogy a tradíció /hagyomány, lelkület, nótakincs/ születéstől kezdve összetartja és bárhová is elviszik egymástól, mindig visszavándorolnak a többiekhez. Ezért van az, hogy a Felsőbácskában maradt székelyek vándorolnak Tolnába és Baranyába és onnan vissza, s ugyanúgy a Tolnában lévő székelyek átjárnak Bácskába, ameddig meg nem találják a kívánt tömörítést". A tervezet további részében fölvázolták a menekülés következtében szétszóródott falvak tartózkodási helyét, és javaslatot tettek az egy tömbben való letelepedésük megoldására. A telepítési tervnek ez a része táblázat segítségével tekinthető át legegyszerűbben.