Tóth Ágnes: Telepítések a Csonka Bács-Bodrog vármegyében 1945–1948 - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 5. (Kecskemét, 1989 [!1990])

Bács-Bodrog vármegye 1944 őszétől 1945 decemberéig

tudott szót érteni. így volt ez a német nemzetiségűek esetében is. A tehetősebbek — anyagi ellenszolgáltatás ellenében — sokszor otthon maradhattak, míg a szegényeket elszállították. "A bizottság — olvashatjuk a továbbiakban — magyar és orosz nyelven kimutatást fektetett fel" az általa mentésitettekről. A körülmények miatt azonban mindenfajta felelősséget elhárítottak magukról.

20 A Fegyverszüneti Ellenőrző Bizottság március 18-án kelt 26. számú rendeletére tettek jelentést a községek a szovjet katonaság által elszállított magyar állampolgárokról. Bácsbokod, Borota, Csikeria, Oara, Jánoshalma, Mélykút, Rém, Vaskút jelentései szerint a fölsorolt 8 községből 1945 január 6-27 között összesen 771 személyt szállítottak el. Az elhurcolt személyek csaknem kivétel nélkül svábok voltak. 1945 tavaszán szabályos mozgalom indult az egyes községek részéről "hogy az orosz katonaság illetve egyes szervei által elhurcolt lakosok szabadlábra helyeztessenek és haza szállíttassanak". A sikert elősegítendő a nemzeti bizottságok átvizsgálva az elhurcoltak névjegyzékét, nemzethűségüket igazoló bizonyítványokat adtak ki. Legnagyobb Gara község vesztesége, ahonnan 400 munkaképes férfit és nőt szállítottak el a Szovjetunióba, hogy ott az újjáépítésben dolgozzanak. A Bácsbokodról elszállított 29 személy közül senki sem vett részt a Volksbund mozgalomban, míg a Vaskűtról elszállított 120 ember közül 40, a Rémről elszállított 64 ember közül 33, a Jánoshalmáról elhurcolt 55 személy közül 10 volt tagja a Volksbundnak. Több esetben és több helyütt fölvetődik a személyes bosszú eshetősége is: Csertő Sándor népiskolai tanítót még 1944 decemberében hurcolták ismeretlen helyre munkatáborba, aki magyar anyanyelvű és magyar nemzetiségű volt.

2a Hasonló eset miatt tiltakozott Herboly főispán is a bajai fogolytábor parancsnokánál, mert Majorossy Mihály a bácsalmási római katolikus iskolához beosztott állami tanító január 29—én, tévedésből került német származásúként a táborba.

2£> A tévedések száma azonban olyan nagyságrendű, hogy az egyedi esetek mögött némiképp sejdíthető a tendencia is. A tömeges és téves internálások és elhurcolások ellen emelt szót a Bajai Nemzeti Bizottság tagja is, aki sérelmesnek tartotta a "sváb illetőségű német kérdés honi megoldását, mert a bajai internálótáborban is számos olyan magyar és német származású SS katona van, akik nem önként mentek, hanem kényszernek engedelmeskedtek". A szovjet katonai parancsnokságnál tett tiltakozások eredménytelensége miatt a nemzeti bizottság a belügyminiszterhez fordult, aki a hónapok óta húzódó ügy kivizsgálására — a többszöri sürgetés hatására — belügyminiszteri biztost küldött a táborba. A vizsgálat eredményeként minden 50 évnél idősebb nőt és 60 évnél idősebb férfit azonnal elbocsájtot— tak, s elengedték a betegeket is. így a bajai internálótábor