Tóth Ágnes: Telepítések a Csonka Bács-Bodrog vármegyében 1945–1948 - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 5. (Kecskemét, 1989 [!1990])

Bács-Bodrog vármegye 1944 őszétől 1945 decemberéig

és "belopni" a városba. De nem volt jobb a hússal, tejjel, sóval való ellátottság sem. 1945 januárjától — a szovjet parancsnokság egyre több élelmiszert és ágyneműt követelt — további nehézségekkel kellett szembenéznie a városnak. A hadikórházak maguknak foglalták le a környező falvak tej­termelését, a Kékhegyen kitermelt, s Baja téli tüzelő el­látását biztosítani hivatott akácfa teljes mennyiségét, ugyanakkor a malmok és a pékek jelentős része is a szovjet katonai parancsnokságnak dolgozott. Ez a dunántúli és Budapest környéki harcok elhúzódása miatt volt így, mert az itt megsebesült katonákat a bajai kórházban és a sebtiben átrendezett iskolákban ápolták. Az év elejétől az észak—bácskai községek is sorra arról panaszkodnak, hogy elérkeztek teljesítőképességük végső határához, s ezért jóvátételi terheik arányosabbá tételét kérik. újfent Csikeria helyzete tűnik a legsúlyosabbnak: "Csikeria község a vasúti sínek mellett terül el — olvas­hatjuk a korabeli jelentésben — amellett a község vasút­állomása határállomásként szerepel. A vonatok végtelen sora vesztegel állandóan részben a vasútállomáson, részben az állomás előtti nyílt pályán. A szovjet szállítmányok sze­mélyzete ilyenkor, a szerelvényekről leszállva, élelmiszer és gyümölcs miatt végigfosztogatja a határt. Amellett a községben több ezer délvidéki sváb menekült van, akiket a község lakossága kényszerűségből ellátni kénytelen." Meglehetősen tehetetlenül állt a vármegye lakossága azzal az "akcióval" szemben is, amelyet a szovjet hadsereg 1945 januárjában hajtott végre. A szovjet katonai parancsnok 1944 december 28—án élőszóval kérte meg Csonka Bács-Bodrog vái— megye azon községeinek névsorát, amelyeknek a lakossága túlnyomórészben német volt. A Madarász főjegyző által készített jelentés felhasználásával, az érintett községekből a svábok tömeges internálása, Ukrajnába szállítása azonnal elkezdődött. Ezt fékezni a lakosság felzúdulása, elégedet­lensége sem tudta. Baja város tanácsa is mindent elkövetett a svábok összeszedése és elszállítása ellen, valamint a tévedésből internált magyarok és bunyevácok kiszabadításá­ért. Igyekezete azonban eredménytelen maradt. Az 1945. január 6—án megtartott városi tanács érte­kezletén a következő álláspontot alakították ki: "Bár Babies József tanácstag elnöklete alatt az orosz parancsnokság utasítására bizottság alakult annak meg­állapítására, hogy ki tekinthető németnek, ennek ellenére a bizottság munkáját nem vették figyelembe és színmagyarokat, valamint bunyevácokat is szállítottak el a mai nap reggelén a többszörösen megkísérelt közbenjárás ellenére." A maradás sok esetben azon múlott — hangsúlyozták a bizottság tagjai —, hogy a hatalmat kézben tartó partizánokkal ki, s hogyan

Next

/
Oldalképek
Tartalom