Tóth Ágnes: Telepítések a Csonka Bács-Bodrog vármegyében 1945–1948 - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 5. (Kecskemét, 1989 [!1990])

Bács-Bodrog vármegye 1944 őszétől 1945 decemberéig

Bodrog vármegye főispánját, és új járási főszolgabírót kapott a bácsalmási és a jánoshalmi járás is. A németek által a kormány egyik legfontosabb feladatává tett "zsidókérdés megoldása"—ra is történtek intézkedések. Baján a gettózás idején 1328 zsidót írtak össze, gettónak 26 házat jelöltek ki. Rövidesen azonban előírták a zsidóknak táborokba szállítását, ahová a rajtuk levő ruhán kívül csak egy kabátot és egy rend munkaruhát vihettek magukkal. Az értéktárgyak kivétel nélküli beszolgáltatását személyes motozással ellenőrizték. Baján az utolsó 1944 június 8—án kelt névjegyzékben — amelyen 405 név szerepelt — a gettóban lakókat már mint német munkásokat tüntették fel. 1942 tavaszától vált törvényesen lehetségessé Magyar— országon a német nemzetiségűeknek az SS—be történő sorozása, ami a nemzetiségek lakta vidéken további szövevényes problémák forrásává lett. S mindez tovább bővült, amikor az SS csapatok fokozódó emberanyag igénye miatt egyre szélesebb körűvé s egyre erőszakosabbá vált az eredetileg önkéntesség elvén alapuló toborzás. A német megszállás utáni időkben pedig eljutott odáig, hogy a sorozás kiterjedt nemcsak a német, de más nemzetiségiekre,végül a magyarokra is. S egyre inkább előtérbe került a kényszer, mint eszköz, míg "végül az SS utolsó magyarországi toborzóakciója már a német lakosság erőszakos kiürítésére indított akcióba torkollott". A kényszersorozások ellen a vármegye területén is több helyütt tiltakoztak ablakok betörésével, falragaszokkal, szökéssel, bujkálással. "Az SS sorozások alatt a svábság jobb érzésű tagjai elszöktek és hetekig bujkáltak, akadt fegyveres ellenállás is. A sorozást azonban csendőri segédlettel kíméletlenül végrehajtották." "Az SS sorozásra szívesen senki sem ment, mert aki német katona akart lenni, az már önként jelentkezett SS katonának. Egyesek a sorozás ellen nagyon kikeltek, és csendőrökkel kellett elővezet— tetnünk őket" — jelenti később a bácsalmási jegyző is. A büntetésként kilátásba helyezett azonnali internálás azonban megtörte az egyéni ellenállásokat. A helyi Volksbund szervezetek segítő, kiszolgáló szerepe az SS toborzásoknál kétségbevonhatatlan — az esetek nagy részében a Volksbund vezetői maguk végezték az összeírásokat — s ez a községekben éles nézeteltéréseket okozhatott, hisz az elöljáróság kénytelen volt kihirdetni: "A sorozást nem a Volksbund végzi, hanem az a magyar—német kormányok közötti megállapodás alapján történik. Egyben ugyancsak felhívjuk a község lakosságát, hogy a községbe érkező német katonaságot fogadják szívesen, s legyenek velük szemben előzékenyek, mert nem mint ellenséges katonák, hanem mint a baráti német birodalom katonái jönnek Gsávolyra." 1944 tavaszán különleges közigazgatási szabályokat hoztak, amely szerint a hadműveleti területeken szüneteltetni