Tóth Ágnes: Telepítések a Csonka Bács-Bodrog vármegyében 1945–1948 - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 5. (Kecskemét, 1989 [!1990])

Bács-Bodrog vármegye 1944 őszétől 1945 decemberéig

kellett a th. bizottság, a th. kisgyűlés, a közigazgatási bizottság és albizottsága, valamint a képviselőtestületek működését. Hatáskörük a főispánra, polgármesterre, vagy a járási főszolgabíróra szállt át, s a terület élére "hadműveleti kormánybiztos"—t állítottak.

12 A különleges szabályok Bács-Bodrog vármegyében szeptember 2—án léptek életbe, s a vármegye kormánybiztosa dr. vitéz Hortváth István, Baranya vármegye főispánja lett.

13 A front közeledtével felfüggesztették a tisztviselők szabadságolását és állandó ügyeleti szolgálatot szerveztek. Amikor 1944. szeptember 23-án a szovjet csapatok átlépték hazánk határát, a magyar kormány^ elrendelte a megszállás alá kerülő területek kiürítését. Romániának a hitleri Németországgal való szembefordulása még a vakon bízókat és reménykedőket is meggyőzte arról, hogy elkerülhetetlen Magyarország hadszintérré válása. Az 1944 szeptemberében hozott kapkodó és sokszor egymásnak is ellentmondó intézkedések ebből a késői felismerésből fakadtak. A megkésettséget csak tovább fokozta, hogy a Szálasi kormány, még ezekben a napokban is Magyarországnak csak részleges hadszintérré válásával számolt. Ily módon intézkedett az érintett területek kiürítéséről, illetve a menekülők elhelyezéséről. A front gyors előrehaladása a Szálasi kormányt is arra kényszeríti, hogy 1922/1944. október 29-én kelt rendeletével az egész ország területét hadműveleti területté nyilvánítsa. Az utasítások végrehajtására nem került sor, mert megalkotásakor sem a front gyors mozgásával, sem a régi közigazgatás teljes összeomlásával nem számoltak. Ezen a területen a háború igazán kézzelfogható módon a bánáti és dél—bácskai menekülő svábság átvonulásával, a Bácskába letelepített bukovinai székelyek menekülésével, illetve a Zomborban székelő vármegyei hivataloknak előbb Bajára, majd a Dunántúlra történő költöztetésével éreztette hatását. A háború és következményei Bács-Bodrog vármegyének 1944 őszétől igen komoly gondot okozott a két irányból érkező menekülők áradata. A háború alatt ugyanis részben munkakeresés, részben önkéntes vagy kényszerű visszatelepülés folytán, jelentős számú, jugoszláviai illetőségű, de német nemzetiségű személy került Németországba, illetve a német katonai megszállás alatt állott területekre. Ezeket az embereket 1944 nyarától eredeti illetőségi helyükre küldték vissza. A csoportokban vonuló menekültek, s a frontról és fogságból érkező délbácskai német és magyar férfiak ugyancsak Magyarországon keresztül kísérelték meg a visszatérést eredeti lakóhelyükre. A jugoszláv hatóságok azonban nem fogadták be őket. Ezért a ha—