Holczer József: Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 4. (Kecskemét, 1989)

Iványosi-Szabó Tibor: A kecskeméti Gazdasági Egyesület létrehozása (1844-1852)

Iványosi-Szabó Tibor A KECSKEMÉTI GAZDASÁGI EGYESÜLET LÉTREHOZÁSA C1844-1852> Ma már aligha akad valaki, aki megkérdőjelezné azt., hogy a reformkor a magyar történelem egyik legjelentősebb és eredményekben igen gazdag időszaka volt, hisz ez a kb. két évtized nemcsak a polgári forradalom és a szabadságharc előkészítője volt, és vált ezeken keresztül a későbbi évtizedek társadalmi és politikai fejlődésének egyik meghatározójává, hanem a szellemi és anyagi kultúránk fejlődésének gyorsításában és kiteljesítésében is döntő fontosságú lett. Éppen ezért érthető, hogy immár másfél évszázada a szakemberek sora kutatja, elemzi nemzeti történetünknek ezt a viszonylag rövid, de rendkívül eredményes időszakát. Vidékünk és ezen belül Kecskemét nem játszott meghatározó szerepet sem az ország gazdasági, sem pedig kulturális életében ezekben az évtizedekben. Nyilván ennek következménye, hogy az országos történetírás figyelmét egyetlen területen sem tudta igazán felkelteni. Persze több más tájegység és város esetében is megfogalmazhatjuk ugyanezt. Pedig a reformkor és a polgári forradalom, majd a szabadságharc csak a politikai és gazdasági centrum valamint a vidék kölcsönhatásának részletes feltárása révén lesz igazán bemutatható, és több tekintetben igazán érthető. A vidéki városok egyes társadalmi csoportjai egyértelműen és viszonylag gyorsan reagáltak az országos kezdeményezésekre, jelentősebb kulturális és gazdasági próbálkozásokra, de ezek konkrét megnyilatkozási formáit csak részlegesen ismerjük. Azt tudjuk pl. , hogy Kecskeméten már 1830—

ban megalakult a Kaszinó, amely megfogalmazott céljának megfelelően a város társas életének, egy könyvtár fenntartásának, hírlapok, folyóiratok beszerzésének és az igényesebb szórakozásnak egyaránt központja, előmozdítója akart lenni. Tudjuk azt is, hogy a város komoly érdemeket szerzett a magyar színjátszás megszületésében és megerősödésében. Ez a felsorolás sajnos nem túlságosan hosszú. Ennek oka minden bizonnyal az is, hogy a város történetének ez az időszaka távolról sincs feltárva. Sajnos igen keveset tudunk a város következő évszázadra kiterjedő fejlődését döntően meghatározó évtizedek belső erőfeszítéseiről, társadalmi mozgásairól és eredményeiről. Ennek az időszaknak feltárása helytörténetirásunknak igen nagy adóssága. Nem lehet véletlen, még kevésbé előzmények nélküli, hogy az 1848-as év legelső tanácsi ülésén a vasútépitkezés volt napirenden, és