Holczer József: Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 4. (Kecskemét, 1989)
Iványosi-Szabó Tibor: A kecskeméti Gazdasági Egyesület létrehozása (1844-1852)
a következő hónapokban erre érdemben többször is visszatértek. Az ország gazdasági vérkeringésébe történő mielőbbi bekapcsolódás igénye vezérelte e téren is a város vezetőit, akik sokat tanultak Széchenyi munkáiból. 3 Ugyancsak figyelemre méltó, hogy 1848 tavaszán merült fel első alkalommal egy gőzmalom felépítésének terve a városban, melyhez a helykijelölésre és az engedélyezésre még a szabadságharc kirobbanása előtt sor került. Az sem lehet véletlen, hogy évtizedek óta tudatos szőlő és erdőtelepítés folyt a város határában. Az is a reformkor hatása lehet, hogy 1847-ben megépült az első zeneterem a városban, hogy ezekben az években történt próbálkozás az első nyilvános könyvtár, illetve óvoda létrehozására is. Még a negyvenes évek derekán, 1844-ben bontakozott ki a városban a Pesten és a vármegyében tapasztaltak alapján egy kezdeményezés, amely jóval közelebbről érintette az itt élőket. Ez év nyarán került a városi tanács elé az a javaslat, amely eredményeként hamarosan megkezdődött Kecskeméten egy gazdasági intézet, egy valóságos mintagazdaság szervezése. 8 Tekintettel arra, hogy a későbbi évtizedek során nemcsak több hasonló létesítmény kezdte meg működését a város határában, hanem ezek tudományos és gazdasági kisugárzása országos jelentőségűvé is vált, közben a város nevét Európa — szerte ismertté tették,. érdemes elődjüknek, ezen legelső kezdeményezésnek minden fontos dokumentumát közreadni. Ez annál inkább indokolt, mivel ezek révén a kor gazdálkodásába, mezőgazdasági ismereteibe és gyakorlatába, az újabb szellemi erjedés hatására kibontakozódó főbb folyamatokba jobban be tudunk pillantani. Közlésük azért is indokolt, mivel az egyik legárnyaltabb tájékoztatást kapjuk az ország legnagyobb mezővárosának gazdálkozdási szintjéről, gazdasági és igazgatási szakembereinek felkészültségéről, célkitűzéseikről. Lemérhetjük, milyen mélyen, mennyire széles körben hatottak Széchenyi eszméi, milyen átütő erővel munkálkodott racionális gondolkodásmódja. Tekintettel arra, hogy hasonló vállalkozás e vidéken aligha szerveződött meg, a későbbi évtizedekben minden bizonnyal ez lehetett az új törekvések iránt érzékeny, a hatékony gazdálkodásra egyre tudatosabban törekvő homoki gazdák és a mezőgazdasággal sok szálon át érintkező értelmiségiek számára az egyik minta. A tanács 1844. július 19—i ülésén foglalkozott első alkalommal az üggyel: "Főjegyző Nagy Lajos úr bemutatja a Tekintetes Pest megyében létesitett Fiók Gazdasági Egyesület alapszabályait s alá— irási ivet. A tekintetes megyének ezt pártoló s különössen a közönségnek ajánló határozat amellett oly végre tétetni határozat arról, hány részvény vétetnék a város részére.
