Holczer József: Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 4. (Kecskemét, 1989)

Iványosi-Szabó Tibor: A kecskeméti Gazdasági Egyesület létrehozása (1844-1852)

A 3-dikra: Végre: Hogy az alakulandó Részvény Társaságban, mely a példány gazdálkodással foglalkozni fog, találkozandnak több oly érdemes egyének, kik a gazdálkodásnak majd egy, majd más ágában jártasak. Tökélletessen hisszük, s ezeknél fogva tsak az marad hátra, hogy a Nemes Tanács és az érdemes Választott Közönség jelen tudósításunkat figyelemre méltatni, s az abban lehető hiányokat pótolni és kiigazítani minél előbb szíveskedjen, mert ekként még ez évbe az adandó földet kölesnek feltöretni s a példány gazdaságot kellő épületek felállításával megindítani lehetne. Gondolatunk szerént a keletkező Társaság szakosztályokra fejlődvén, módot fog benne találni, hogy a már létező példány gazdaságokat megszemléltesse, s magának kellő tudományt és esméretet szerezzen. A társaság alakultával lévén annak ideje, hogy minden részletességekbe bé botsajtkozzon, jelenleg azokat mellőzz!, és tudósításunkat abban foglalt véleményünkkel együtt tisztelettel bemutatjuk." A bízottság előterjesztését a tanács a következő napon tárgyalta, és véleményezés végett a választott közönséghez utalta. Kovács József főjegyző feljegyzése szerint a javaslaton kisebb változtatásokat kértek a tanácsnokok. E szerint a kezdeti időszakban nem 100, hanem csak 50 hold földet bocsajtanának a mintagazdaság rendelkezésére, és később, ha ez indokolt lesz, a szükségnek megfelelően hajlandó a város a területet megnövelni. A javaslat egyéb kitételével szemben semmi kifogás vagy módosító javaslat nem merült fel.

1 Ezek alapján május 16—án a városi tanács és a választott közönség közös ülésen is megvitatta a javaslatot. Magában ez a tény is jól érzékelteti, mennyire fontosnak tartotta mindkét testület az ügyet. A megbeszélés tárgya: hol legyen a mintagazdaság, hol biztositson megfelelő nagyságú termőföldet számára a városi tanács. Terepfelmérésre és a megfelelő szakmai vélemény megfogalmazására egy újabb bizottságot küldtek ki. Tagjai: Kun János és Simonyi János tanácsnokok, valamint Darányi Sándor, Dékány István és Tóbi Boros János választott polgárok. A Simonyi János megfogalmazásában elkészült javaslat két területet jelölt meg. Első helyen a Hegedűs köz végén lévő 30—35 holdnyi parcella bemutatása történt meg. Tekintettel arra, hogy ez lényegesen kisebb volt a kívánatosnál, ráadásul talaja túlságosan agyagos, erősen dombos, völgyekkel, laposokkal túlságosan Is szabdalt, a bízottság nem tartotta mintagazdaság számára alkalmasnak. Lényegesen szerencsésebbnek találták a Borbási köz végén lévő kb. 50 holdnyi területet, amely ha nem is a legkiválóbb talajú terület, de a célnak végső soron megfelel.