Holczer József: Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 4. (Kecskemét, 1989)
Iványosi-Szabó Tibor: A kecskeméti Gazdasági Egyesület létrehozása (1844-1852)
Május 23-án mind a válasz tott közönség, mind a tanács ismételten foglalkozott a mintagazdaság ügyével. Az előbbi tudomásul vette a bizottság érveit, és a Borbás köznél lévő parcella mellett döntött. A tanács végzése is hasonló volt, melyet néhány jelentős részlet egészített ki. Egyrészt biztosították, hogy a kapott terület után 10 éven át nem kell haszonbért fizetni, de kikötötték, hogy más célra azt felhasználni nem lehet. Mástrészt segítséget nyújtott a részvények eladásának előkészítésében, illetve a terület mielőbbi hasznosításában is. Ezek érdekében ismét fCun János és Simonyi János tanácsnokokat bízták meg, akik azt el is fogadták. 17 1845. június ii-én a két tanácsnok már számottevő eredményekről is be tudott számolni. A termőföld mielőbbi hasznosítása érdekében annak nagyobb részét ekkorra már felszántották és kölessel be is vetették. A részvények jegyzését rögzítő íven röviden felvázolták a Részvénytársaság célját is, hogy mindenki megfelelő módon tájékozódhasson döntése előtt. "l-ször. Hogy mihelest 200 részvény lesz aláírva, azonnal alakultnak tekintetik a Társaság, s ekkor a részvényesek meghivatván, köztanácskozás útján fognak igazgatósági tagokat választani, és azok osztályok tagjairul gondoskodni. 2-szor. Hogy a részvénytársaság útján alakulandó példánygazdaság tagjai szellemi haszon kívül, mely abban áll, hogy kis summávali hozzájárulásokkal másoknak is alkalmat nyújtsanak egy nyereséges gazdálkodásra, anyagi haszonra is biztosan számithatnak, mert a bejövendő pénz öszveg czélszerüleg kezelve, a termesztvények kellően megtakarítva, úgy továbbá e folyó évbeni köles termés is pénzzé fordítva hasznot fejtenek ki. Hogy a nemes elöljáróság e példánygazdaság telkét a 10 évek le folyások után is a Részvényes Társaság birtokába illő haszonbér fizetése mellett több évekre ismét meg hagyandja, azt a nemes Tanács és érdemes Választott Közönség ez úttal is nyilvánított nemes jelleménél fogva nem tsak reményleni, de hinni is van okunk." E bevezető sorok után megismételték az első beterjesztésben fellelhető alapvető célkitűzéseket, melyek a növénytermesztés legfőbb irányait rögzitették. Az eredeti elképzelés szerint minden személy csak egy—egy részvény vásárlására lett volna jogosult. "Miután ezen felhívó iromány több heteken általi köröztetése után is a kívánt számú részvények alá nem írattak, ezentúl mindenkinek joga van több részvényeket is vállalni. " Ez a bejegyzés, amit Simonyi János rögzített, 141 név aláírása, és ugyanennyi részvény jegyzése után következik. Az axáirók között találhatók a város fontosabb tisztségviselői, egyházi személyek, ügyvédek és jobbmódú gazdák egyaránt. Tehát a
