Holczer József: Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 4. (Kecskemét, 1989)

Iványosi-Szabó Tibor: A kecskeméti Gazdasági Egyesület létrehozása (1844-1852)

Az 1—sőre: Minthogy a példány gazdaságnak kellő sikerrel történendő vitelében legfőbb feladat minden némü takarmány füvek termesztése, minden gabona fajok termesztésének meg késértése, a szöllő müvelés, gyümölcsfáknak magróli szaporítása s ezeknek többszöri átültetések és oltás általi nemesítések. Éghajlatunkhoz és földünk mineműségéhez képest ennek kitapintása és ki jelelése, hogy mely faj fák lennének erdő nevelésére legalkalmasabbak, s végre míg a szorossabban vett kertészet is szinte feladat lenne a példány gazdaságnak, s itt répát, legjobb faj burgonyát, szelíd sáfrányt is kellene termeszteni, ónként következik, hogy az e végre kihasítandó földnek térségesnek kelletik lenni. Vélekedésünk szerént a föld mennyisége 100 hold körül lehetne, s miután bátrak vagyunk hinni, hogy a Nemes Tanács és az érdemes Választott Közönség a lakosság közjavának elől mozdítása tekintetéből a mondott föld mennyiség kihasittatását elrendelni fogja, oda terjedt figyelmünk, hogy azt alkalmas helyen néztük ki. E czélból többször és több ízben megjártuk a nyomást, s abban állapodtunk meg, hogy a Borbási köz végen, ahol a bal oldalon lévő szöllők megszűnnek, oly hosszúságban, minő a jobboldali szöllők terjedése, lenne a föld kihasítandó. Ezen térség azon szempontból is ajánlt, hogy természete szelíd, fekvésére nézve egyrészt egyenes, mástrészt hátas és homokos, tehát mind szöllő és fa ültetésre, mind szántásra alkalmas. Továbbá a váróstul nints nagy távolságra, s oly helyen fekszik, hol a gazdálkodó lakosok, midőn Szentkirályra, Borbásra, Alpárra, és Szentlörinczre járnak, gyakran megfordulnak, mert végre a szöllők lábjában lévén, a legeltetést nem gátolja. A 2—dikra: Minthogy a példány gazdasághoz épületek is kellenek, s oda mind azon gazdasági eszközök, melyek újabban feltaláltatnak, illetve kijavítva adatnak elől, szükségesek, s azt sem lehetne elmulasztani, hogy gyümölcsaszalás is meg ne késértessen, átlátjuk, hogy jelesebb pénz öszvegre is van szükség. Ezt oly móddal véljük elöl állithatni, ha t. i. 500 részvények bocsajtatnak ki, minden a példány gazdasághoz járulni szándékozó polgártársunk egy, illetve több részvényt, egyet 5 pengő forintjával számitva,

13 vásárland. Az igy öszve gyűlendő 2500 pengöforint szép alapul szolgálna, s vélle sikerrel lehetne a példány gazdaságot megkezdeni. Ehhez járulván még a földnek évenkénti jövedelme is. Mi polgár társaink lelkesedésekbe, buzgóságokba ön érdeke is forogván fenn, annyira bízunk, hogy ha a városi lakosság mind ezekrül kellően értesítve lesz, a reménylett pénz öszveg kikerülend. A Nemes Tanács és az érdemes Választott Közönség reméljük legalább 10 esztendeig, mig t.i. a Részvény Társaság gyarapuland, nem fog az adandó földtől haszonbért követelni.