Kisfaludy Katalin: Nemzeti bizottságok a mai Bács-Kiskun megye területén 1944–1949 - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 3. (Gyula, 1989 [!1990)

kai erőviszonyok abból megvalósulni engedtek. A 14/1945. ME.sz. rendelet megjelenése inkább azzal a következménnyel járt ebben az országrészben, hogy szinte valamennyi településen megalakultak a nemzeti bizottságok. A rendelet - mint említettem - nem írta elő, hogy nemzeti bizottságokat kell létrehozni, csupán feladatokat adott a létező és nem létező nemzeti bizottságoknak. Paradox helyzet alakult ki, amelyet a helyi, főleg a községi közigazgatás vezetői úgy oldottak meg, hogy maguk kezdeményezték, szorgalmazták a nemzeti bizottságok életre hívását, így történt ez Dunapatajon, 1945. március 17-én, Dunaegyházán, 1945. február 13-án, Nagybaracskán, 1945. február 26-án, Csikérián, 1945. március 1-én, Hajóson, 1945. február 22-én.

103 Érdemes ez utóbbi három községben történteket részletesebben is megismerni, mert nagyon jellemzőek a területre. Hajóson a helyettesítéssel megbízott vezetőjegyző egybehívott 12 "demokratikus gondolkodású vagy az ellenállási mozgalomban részt vett" személyt, hogy alakítsák meg a bizottságot, mert az öt - engedélyezett - pártból még egy sem, és a szakszervezet sem alakult meg. Az előírásoknak megfelelő összetételben csak májusban jött létre nemzeti bizottság.'"

04 Csikérián szintén a vezetőjegyző hívott össze 15 embert, mert "a 14/1945. ME.sz. rendelet értelmében nemzeti bizottságot" kell alakítani. Oe mert a községben sem a pártok, sem a szakszervezetek nem működtek, így választás nélkül ideiglenes bizottság alakult napszámosok, kisbirtokosok és a falusi plébános részvételé1 105 vei. Nagybaracskán az elöljáróság többszöri felhívása után sem jelentkeztek politikai pártvezetők, hogy elvégezzék e feladatot, végül a nemzeti bizottságot a szakszervezetek hívták életre (2 kisbirtokos, 2 mezőgazdasági, munkás, 2 értelmiségi, 2 kiskereskedő, 2 iparos részvételével).'"

06 Vannak azonban más példák is: jónéhány településen, így pl. 1945. április 22-én Bátya községben a Magyar Kommunista Párt szervezői alakíttatták meg a nemzeti bizottságot.

107 Ez különösen az akkori Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyére érvényes, ahol a Magyar Kommunista Pártnak meghatározó szerepe volt a nemzeti bizottságok létrehozásában.

100 Kimutatható, hogy egyrészt központi, kormány adta feladat volt