Kisfaludy Katalin: Nemzeti bizottságok a mai Bács-Kiskun megye területén 1944–1949 - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 3. (Gyula, 1989 [!1990)

zeti bizottság a maga "gazdasági bizottságát", amelynek feladata 8 6 a város pénzügyeinek és gazdálkodásának ellenőrzése volt. Tulajdonképpen ez a szűkebb, ellenőrzési jogokkal fölruházott testület szerzett elsőkézből információkat a város ügyeiről, elsősorban pénzügyeiről. Rajta keresztül a nemzeti bizottság érvényt tudott szerezni határozatainak, sőt befolyásolhatta a közigazgatás munkáját is. Kiskunhalason az 1944. decemberében megalakult "Független Nemzeti Bizottságot" (23 tagból állt) már 1945. január 9-én átszervezték. Az első bizottság a pártok, a különféle szakszervezetek és az egyházak képviselőiből verbuválódott, míg az utóbbiban a szakszervezetek nem szerepeltek, az egyházi képviselők száma viszont megnégyszereződött.

88 A 15/1945. ME sz. rendelet megjelenése itt azt eredményezte, hogy a koalíciós játékszabályoknak megfelelően a testület tagjainak számát 15-re redukálták. (FKgP, 8 9 MKP, SZGP 4-4, szakszervezet 3 taggal). Itt már az új képviselőtestület összehívásakor sem alakult ki megfelelő munkakapcsolat a nemzeti bizottság és a polgármester között. A nemzeti bizottság ugyanis személyekre szóló javaslatokat hozott, míg a polgármester önkényesen készült lista alapján kívánta behívni a testületi tagokat. Ezért a nemzeti bizottság három tagját megbízta a "polgármesteri határozat mikénti létrejöttének" vizsgálatával, sőt saját névsorát érvényesnek tekintve követelte, hogy a polgármester bírálja felül álláspontját, amely a "régi rendszer maradII90 ványa." Több olyan nemzeti bizottsági határozat is született, amely utasítás formájában jutott el a polgármesterhez. Miután a jegyzőkönyvekben a határozatok sorsa miatt nem merül föl panasz, joggal feltételezhetjük, hogy ezek többnyire meg is valósul91 tak. Ha a polgármesterrel nem, a rendőrség helyi vezetőjével jók voltak a nemzeti bizottság kapcsolatai, ereje valószínűleg ebből fakadt.

92 Alpáron az 1944. december 27-én, a "kiskunfélegyházi- valószínűleg kommunista-pártkiküldöttek" közreműködésével megalakult nemzeti bizottság azonnal négy tagú "nemzeti tanácsot" válasz93 tott, a község közügyeinek intézésére. Három nappal később me94 nesztette hivatalából a község főjegyzőjét. A jegyzőkönyvekből kitetszik, hogy a nemzeti bizottságnak sikerült ezen a településen jóidéig a legfőbb ügyekben is magához ragadnia a végrehajtó