Kisfaludy Katalin: Nemzeti bizottságok a mai Bács-Kiskun megye területén 1944–1949 - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 3. (Gyula, 1989 [!1990)
hatalmat. Csak néhány példa: iparengedélyeket adott ki, tanító munkábalépését engedélyezte, az orvos által kérhető díjakat maximálta, a szeszfőzdét és a villanytelepet kisajátíttatta a község részére. Határozatait utasítás formájában közölte a község elöl, 95 jarosagaval, s ezeket végre is hajtatta. A legérdekesebb azonban, hogy olyan ügyben is véghez tudta vitetni akaratát, amely egyébként miniszteri döntést igényelt volna. Az történt, hogy 1945. márciusában Alpár vezetésével, a Belügyminisztérium jóváhagyása nélkül egyesítették Alpár és Tiszaújfalu községeket, az alpári nemzeti bizottság kezdeményezésére. A község egyesítését népgyűlésen is megszavaztatták a lakosság9 6 gal. Azt is tervezték, hogy megszüntetik Tiszaújfalun a nemze97 ti bizottságot, s onnan tagokat delegálnak az alpáriba. Ez azonban nem sikerült, s a•községegyesítés sem volt hosszú életű: Tiszaújfalu ellene fordult. A járási főjegyző önkényes és törvénytelen lépésnek minősítette az alpári nemzeti bizottság ezirányú tetteit, visszaállíttatta az önkormányzatot és vezetőjegyzőt 98 nevezett ki Tiszaújfalu élére. Ha tehát végigtekintünk az imént fölsorolt példákon, meglehetősen sokszínű az elénk táruló kép. Baján még a közigazgatás ideiglenes rendezéséről szóló rendelet megjelenése előtt, már a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front programjának szellemében elkezdődött a munkástanács kiszorítása. Ez logikus volt és természetes is, hiszen a koalíciós berendezkedéstől, amely a program célkitűzése, idegen képződmény a kizárólag kommunistákat tömörítő tanács. Már a városi tanács létrehozása koalíciós törekvések megnyilvánulása volt, méginkább a nemzeti bizottságé. Míg az első, a városi tanács megalakítása - feltehetően - helybeli kezdeményezés volt, addig a nemzeti' bizottság központi intézkedésre jött létre. Jóllehet a kommunisták még tartották egy ideig pozícióikat a városházán, de fokozatosan kikerültek onnan. A koalíciós nemzeti bizottság jelentősége hatalmi helyzete a munkástanács függvénye volt, amikor ez utóbbit kibuktatták, a nemzeti bizottság is "szőnyegre" került. Ezzel szemben a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front szellemében, 1944. decemberében megalakított testületek mindenütt pozícióhoz jutottak a helyi közigazgatásban. így volt ez Kecskeméten, Kiskunfélegyházán és - harcok árán - Kiskunhalason is:
