Kisfaludy Katalin: Nemzeti bizottságok a mai Bács-Kiskun megye területén 1944–1949 - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 3. (Gyula, 1989 [!1990)

Amikor azonban bevonták őt az új állam megteremtésébe, s mint instrukciókkal ellátott szervező tért haza - Faragho társaságá­ban - Kecskemét városába, természetesen a szegedi program alap­ján látott munkához. A kecskeméti nemzeti bizottság alakuló ülé­sén már három helyi párt (MKP, SZDP, FKgP) alapította meg a tes­tületet "mint az MNFF helyi szervét". A nemzeti bizottság megvá­lasztása után, az alakuló ülésen azonnal kijelölték Kecskemét vá­ros küldötteit az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe.*' 3 Érdekes viszont, hogy a Kecskeméti Lapok híradása szerint a Szociáldemokrata Párt 54 helyi szervezete csak 1944. december 18-án (esetleg 25-én) , de mindenképpen a nemzeti bizottság megalakulása után szerveződött újjá. Ugyanez vonatkozik a Független Kisgazdapártra, amelynek helyi szervezete 1944. december 31-én tartotta újjáalakuló ülé­sét, jóllehet a Kecskeméti nemzeti bizottság első elnöke is kis­gazda-párti volt.''*' Kiskunfélegyházán más volt a helyzet. A front elvonulása után (1944. október 23.) egy ideig (november 11-ig) a közigazgatás szünetelt, majd a városparancsnok új polgármestert nevezett ki, aki 3 városházi tisztviselő, valamint a Magyar Kommunista Párt helyi szervezetének, a gazdáknak, az iparosoknak és a szakszerve­zetnek 2-2 képviselője részvételével új városi tanácsot szerve­zett, 1944. november 24-én.Eközben azonban a helyi kommunista pártszervezet saját vezetőit "1944. november lü-e körül" Szeged­re küldte, ahol fölvették a kapcsolatot a Központi Vezetőséggel, 5 7 nevezetesen Farkas Mihállyal. Nem volt tehát véletlen, hogy a város új tanácsát paritásos - koalíciós alapon szervezték meg. Még így sem lehetett ez a népképviselet fóruma. Amikor 1944. de­cember 18-án az Ideiglenes Nemzetgyűlés szervezői a városba ér­keztek, ahogyan Kecskeméten (és Kábán), itt is először a nemzeti bizottságot alakíttatták rneg, amely bizottság kijelölte a város küldötteit, s másnap e jelöltekről "600-700 főnyi választó közön­ség" döntött.'' 0 Kiskunhalasra a tervezettől eltérően, nem jutottak el a szerve­zők vagy legalábbis nincs adatunk erről. Tény viszont, hogy a Ma­gyar Kommunista Párt 1944. november 7-én megalakult helyi szerve­zete "a szegedi központtal... kapcsolatba került." December 6-án már pártközi értekezlet döntött a nemzeti bizottság megalakításá­ról és hat nappal később, tehát a szervezők útrakelése előtt meg

Next

/
Oldalképek
Tartalom