Kisfaludy Katalin: Nemzeti bizottságok a mai Bács-Kiskun megye területén 1944–1949 - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 3. (Gyula, 1989 [!1990)

is alakult, mint "Független Nemzeti Bizottság". Kiskőrösön sem jártak szervezők, illetve csak azt tudjuk: "Kiskőrösön eredménytelenül zajlott le a választási tevékenység".^ Sajnos ennek sem okait, sem a pontos körülményeit nejn ismerjük. Annyi bizonyos, hogy a községi elöljáróság már 1944. december 11-én működött. A Magyar Kommunista Párt helyi szervezete 1944. december 20-án alakult meg, a nemzeti bizottság pedig súlyos pártvillongások után - csak 1945. március 1-én.

61 Itt tehát szegedi hatás és kapcsolat nem mutatható ki. Ellenben Alpáron (a mai Tiszaalpár) már 1944. december 27-én 6 2 "kiskunfélegyházi kiküldöttek" jelenlétében, Kiskunrna jsán pedig szintén december végén alakították meg a nemzeti bizottságot, ugyancsak "szegedi pártkapcsolatok alapján".^

3 Összesen tehát 4 településen alakították meg a megyében 1944-ben a nemzeti bizottságokat. Minden esetben kimutatható a Szegeddel való közvetlen vagy közvetett kapcsolat, két esetben pedig nagyon jól nyomon követhető a cél is, amelynek érdekében e testületeket életre keltették. A közigazgatási hatóságok,"illetve tanácskozó testületek (községi, városi képviselőtestületek) még akkor sem látszottak megfelelő fórumoknak az új államiság megteremtéséhez, ha már átszervezték azokat, tehát ha már nem a virilisek gyülekezetei voltak. Az államiságot új alapokra kívánták helyezni, ehhez új fórumok kellettek. A külpolitikai elvárások és lehetőségek nem engedtek meg radikális változtatásokat, az új testületeket a régiek mellett kellett megszervezni. Ha tüzetesen megvizsgálunk egy ideiglenes nemzetgyűlési választási jegyzőkönyvet, megfigyelhetjük, hogy az két részből áll: I. Jegyzőkönyv a jelölési eljárásról (ennek az eljárásnak része a nemzeti bizottság megalakítása), II. Jegyzőkönyv a választási eljárásról (itt pedig a jelölésről szóló döntések szerepelnek).^

4 Az a szakirodalomban elfogadott megállapítás, miszerint az Ideiglenes Nemzetgyűlés követeit a nemzeti bizottságok küldték be, igaz ezen a területen is.^ Azt is hangsúlyozni kell azonban, hogy a felszabadult országrészekben, az 1944. decemberében megalakított nemzeti bizottságok létrejötte nem a "spontán népakarat" megnyilvánulása, hanem a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front államszervező munkájának eredménye volt.