Hornyik János: A kecskeméti zsidók története - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 2. (Gyula, 1988 [!1990])

Hornyik János: A kecskeméti zsidók története

szerződésben foglalt három háznál többet felfogadni ne bátorkodjanak. Ezután történt, hogy a Pest vármegyei zsidóság nevében a királyi Felséghez benyújtott folyamodás folytán a helytartótanács véleményéhez képest Őfelsége megengedte, hogy a folyamodó Pest vármegyei zsidók e vármegyének s a jász és kun kerületeknek területén portékáikkal és batyuikkal országos vásárok idején kivül is körüljárhassanak, s ezt az 1784. Sept. 13-án 21532 sz. a kelt helytartótanácsi rendelet kihirdette. Ilyen változó, feltételes és ideiglenes volt a zsidók állapota Kecskeméten az első 44 év alatt, vagyis 1791-ik évig, melyből az a legkülönösebb, hogy a négy árendás zsidónak mégcsak feleségét sem volt szabad folyvást maga mellett tartania, nehogy azoknak gyermekük itt születvén, valamely zsidó magát valaha kecskeméti származásúnak mondhassa. Il-ik József császár tíz évig uralkodott Magyarországon is koronázatlanul és az alkotmány félretételével. Minden régi intézményt felforgatott s temérdek újat önkényüleg gyakorlatba hozott, ezeket azonban halála előtt kevés idővel megsemmisítette. Elhunyta után az 1790/1-dik évi országgyűlés leginkább II. József törvénytelen intézkedései által felvilágosítva, mélyen érzette már hazánk elmaradását, de csak alkotmányos úton, vagyis törvényhozás utján kívánt újítani, s e czélból országos bizottságokat alakított, melyek a legsürgősb kérdéseket tárgyalják s következő országgyűlés elé javaslatot adjanak. A zsidók ügyének is e módozattal kellett volna tárgyaltatni, de már azt az országgyűlés oly elhagyatottnak, és annyira sürgősnek találta, hogy akkor némi előleges intézkedés nélkül nem hagyatván, a 38-ik t. czikket megalkotta, mely ekképpen szól: "hogy a zsidók állapota enyhittessék, addig is míg azok ügye és némely sz. kir. városoknak a zsidókra vonatkozó kiváltságaik az országos bizottság által tárgyalás alá vétetnének és a zsidók iránt törvény által gondoskodás tétetnék az országosan egybegyűlt Rendek Őfelsége jóváhagyásával elhatározták: hogy Magyarország és kapcsolt részei területén tartózkodó zsidók minden szab. kir. városban és más helyeken (ide nem értvén a királyi bányavárosokat) azon állapotban, melyben 1790. évi január 1-ső napján voltak, megtartassanak, és ha abból kimozdittattak volna, ugyanabba visszahelyeztessenek."