Hornyik János: A kecskeméti zsidók története - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 2. (Gyula, 1988 [!1990])

Bevezetés

lemény megfogalmazása mellett egyéb, már érintett célokat is rögzített, amelyek Kecskemét múltjának mélyebb ismeretét szolgálták. Ez utóbbi kifejezés valós tartalmat és érzelmi viszonyt jelentett Hornyik János életében. Tanulmánya példája annak is, hogy a "jelentörténelmet" író historikus hogyan igyekezett kielégíteni az olvasói igényeket. Munkásságában egyébként is tapasztalható volt még a tudomány és a közérdeklődés közötti híd. Történetírói módszerét tovább vizsgálva, szembetűnő, hogy mennyire bőségesen, sokszor túlzottan mechanikusan adagolja az adatokat, szinte már krónikaszerűén tárul elénk a múlt egy-egy szelete. Tehát rekonstrukciót végzett abban az értelemben, hogy felsorolta a tényeket, regisztrált. Ebből következik aztán a kortársak, de még inkább az utókor által már szemére vetett jogos kritika: Hornyik stílusa nehézkes. Ezt azonban ő nagyon jól tudta. Érezte és felismerte, hogy felkészültsége nem mindenben vetekedhet például Horváth Mihályéval, Szalay Lászlóéval, vagy Salamon Ferencével. Önkritikus véleményét nem véletlenül fogalmazta meg a következőképpen: "nem előadásom szövege, hanem az általam közlött adatok bírnak talán némi jelentőséggel."/14/ Valóban, Hornyik adatközlései jelentősek: ez a kézirat nyers volta ellenére is nagyon értékes. Munkája nyomán már mindenképpen alkotható valamilyen modell, adatbősége, az állandó és az ismétlődő jelenségek felsorolása lehetővé teszik a következtetések levonását, szilárd támpontot nyújtanak. Ha figyelmesen olvassuk e művet, akkor egyértelműen kitapinthatók lesznek a kecskeméti zsidók történetének, egyáltalán a zsidók polgárosodásának általános és egyedi vonásai. így például Hornyik is rögzítette, habár kevésbé hangsúlyozta és elemezte, a város haszonelvűségre épülő intézkedéseit, miszerint azokat fogadták be, "akik a lakosok javára hasznosaknak találtatnak,.." A zsidók befogadását elsősorban haszonelvű -törvényadta előírások szerintiszempontok diktálták: kik és mekkora létszámban képesek a város gazdasági életén lendíteni? A válogatás elsődleges kritériumát képezte a vagyon nagysága, illetve tulajdonosának önellátó képessége, ugyanis csak így nem lehetett a város és tolerált hitsorsosai terhére - vélekedett a tanács. Általában a szelekció előbbi formája érvényesült a reformkor törvényalkotásáig (1840. évi XIX. tc.) és olykor azután is./15/ Nem kívánjuk itt elmondani azt, amit Hornyik János is közölt, csupán jelezzük mondanivalója érvényességének határait, s azt az alapvető kérdést, amely minden történelmi munka olvasásakor felvetődik: fedi-e egymást a valóság és a róla alkotott kép? Természetesen e mű esetében is van hiányérzetünk, melynek oka egyszerűen az lehet, hogy Hornyik az éppen fellelhető levéltári források alapján formált véleményt, s így szinte természetszerűen jó néhány kérdéskör tárgyalása kimaradt a műből. Az adatok azonban önmagukban is érdekesek, így tudhatunk meg életrajzi adalékokat az országos hírű tudós, Milhoffer Sándor/16/ őseiről, vagy így válik érthetőbbé az az asszimilációs törekvés Kecskeméten, melynek eredményeként az 1867-ben itt született Venetianer Lajos környezetének zsidó tagjai már többségében magyarul beszéltek./17/ Összességében tehát fogalmat alkothatunk arról, hogy az egyenlőtlen közép-kelet-európai fejlődés paradigmájaként/18/ is értelmezhető zsidókérdés hogyan alakult az ország egyik legnagyobb mezővárosának XVIII-XIX. századi történetében. Ugyanakkor az is igaz, hogy sok kérdéssel nem foglalkozott Hornyik, habár anakronizmus lenne az ezekre adható válaszokat tőle elvárnunk. Korán és lehetőségein kivül levő más forrásokból és kutatásokból már tudjuk, hogy e téma feldolgozása is összetettebb vizsgálatot kíván. Ismeretes, hogy milyen nagy mértékben kiszélesítette a zsidók tevékenységi körét a munkamegosztás európai és magyar előrehaladása, a tartós nyugati nyersanyagigény, valamint a hadi konjunktúrák időszaka./19/ S történeti kutatásunk igazolta azt a korábbi megfigyelést is, miszerint a zsidóság főként és nagy tömegekben a gabona-, állat- és borkereskedelem központjait szállta meg, s erre Pest megyében is említhető néhány példa./20/ Noha Kecskemét helyzete inkább csak az állat- és bőrkereskedelmet, illetve részben a gabonaforgalmat tekintve volt kiemelkedő, s a zsidók betelepedése sem mondható tömegesnek, mégis iga-