Hornyik János: A kecskeméti zsidók története - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 2. (Gyula, 1988 [!1990])

Bevezetés

zolható az előbbi állítás. Csupán jelzésszerűen emeljük ki például e problémakör további láncszemeit, a zsidóság megosztottságának, illetve a korabeli zsidóellenességnek a kérdéseit, melyekről közvetetten Hornyik is szólt. A zsidóság tulajdonképpen -külső nyomásra is- maga alkotta meg belső rendszerének tagozódását. Vizsgált korszakunkban végig felfedezhetők voltak a vagyon és a vallási kötelékek által szabályozott közösségen belüli hierarchia írásba is foglalt nyomai./21/ Az emancipáció és az asszimiláció súlyos kérdései tették még nyomatékosabbá és állandóvá a zsidóságon belüli, feszültségekkel terhes megosztottságot./22/ A közösség felbomlási folyamatát növelte az is, hogy a polgárosodás irányába lassan haladó magyar társadalom zsidókérdése is mindinkább az emancipáció kérdéseként vetődött fel Sa polgárosodási tendenciának, s ezen belül a zsidók társadalmi szerkezethez való vonzódásának voltak sajátos velejárói a kisebb-nagyobb mértékű zsidóellenes megnyilvánulások./23/ Időhatáraink között, ilyen megnyilatkozásokkal, a törvényes előírásokkal megerősítve, a múltból megőrzött formában találkozhattunk./24/ A vallási szokások különbözősége ekkor már nem képezett különösebb ellenszenvet, ez mindinkább a vagyonban gyarapodó, vagy esetleg éppen koldus és terhet jelentő zsidók ellen irányult. Azonban az sem feledhető el, hogy az előítéletnek és elutasításnak gyakran nem a zsidóság, hanem az általuk betöltött funkció volt az oka. A termelés és az áruforgalom feudális akadályai megerősítették a gazdasági és társadalmi élet különböző pólusain elhelyezkedők ellentétét. A vallási elutasításon túllépő, egyre inkább gazdasági okokra visszavezethető külső nyomás (a múltból átörökített és megújított biztosítékokkal) és a belső vallási kötelékek tartották össze a zsidóságot./25/ A feudális szerkezetet fokozatosan, sokszor éppen a zsidóság által feszítő, felbomló társadalom képe van előttünk, amely tőlük is elvárta a választ: hogyan és milyen mértékben tagozódnak be a rendiséget erősen őrző társadalomba? Erre a kérdésre, teljesen világos és egyértelmű feleletet nem kapunk a XIX. századi mezővárosi történetírás egyébként kiemelkedő alakjának, Hornyik Jánosnak jó néhány pozitivista vonással felruházott művéből. Mindazonáltal, a meglelt levéltári források hűen regisztrált adatsorai is összefüggő láncolatát nyújtják a kecskeméti zsidóság történetének, jóllehet, e dolgozat szűkebb értelemben inkább tekinthető a hivatali munka során keletkezett írásos szakvéleménynek, mintsem egy igazán rendszeres feldolgozásnak. Figyelembe véve, hogy Hornyik János eredeti kéziratát nem találtuk meg, csupán az arról, Ballá János levéltáros által készített másolatot, ezért a közlemény előkészítésekor nem ragaszkodtunk minden esetben a betühiv formához.