Hornyik János: A kecskeméti zsidók története - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 2. (Gyula, 1988 [!1990])

Bevezetés

kább hajtotta őt a munka elvégzésére a Kecskemét múltjával kapcsolatos addig feltáratlan terület, mely szerves részét képezte a város gazdaság- és társadalomtörténetének. /4/ S még ennél is lényegesebb motivációs erő volt az, hogy az egyre reálisabb történelemszemléletet, hű valóságábrázolást valló Hornyik is a jobbágyok, az "alulievők" életkörülményein át közelített a történelmi kérdésekhez. Ez a szemlélet egyúttal már jelezte a korszak igényesebb történetíróinak értékrend változását is. Ismert, hogy a múlt század.közepének historikusai és gondolkodói, a pozitivizmus néhány fogalmának elsajátítása mellett, tisztázatlan elméleti alappal láttak hozzá munkájukhoz./5/ Feladatukat különösen megnehezítette a köz- és tudományos gondolkodásban élő romantikus szemlélet, amely 1849 után kevés teret és lehetőséget engedett az összefüggések és történelmi események okainak tárgyilagos kifejtésére. A közegellenállás bomlasztó erejével szemben mégis kibontakozott a plebejus irányzat (szemben a nemesi-polgárival), amely a népi forrásanyag feltárásában vélte fölfedezni a helyes történeti kutatás útját./6/ 1848-1849 bukását követően a vidékre húzódó alkotók közül különösen a nagykőrösi gondolkodói, történetírói kör emelkedett ki, melynek szelleme Hornyikra is igen jelentős hatást fejtett ki./7/ Elsősorban a kör legtevékenyebb tagjával, Szilágyi Sándorral volt rendszeres kapcsolata, amit levelezésük is tanúsít./8/ E szellemi csoportosuláshoz képest, az 1850-es évek nagy forrásfeltáró tevékenységének sorából külön is kiemelkedő munkát végzett Hornyik, akinek műveit a hazai pozitivizmus jelentkezésének első korszakához sorolhatjuk; tehetjük ezt annak ellenére, hogy véleményünk szerint ő sem volt tudatos pozitivista. /9/ Viszont céltudatosan szakított a romantikus történetfelfogással, s a kézzelfogható, a levéltár poros kötegeiben rejlő tényeket emelte a tudatos történetírói gondolatmenet szintjére. Ugyanakkor, a bőségesen felhalmozott adatok inkább kronologikus, mintsem tematikus egységekre bontásával tulajdonképpen befejezettnek tartotta munkáját és történetírói kötelezettségét. /10/ E tekintetben fedi egymást a pozitivisták két sarkalatos követelménye ("tényanyag alapján" és "vezéreszmék fonalán" ismerni meg a múltat) és Hornyik szándéka./11/ Összességében elmondható, hogy Hornyik a kor és a vidéki helyhezkötöttség lehetőségeihez képest felkészült, a jeles történészeket és alapmunkákat ismerő kutató volt. A mintegy 130 db leltárba vett könyve között éppúgy megtalálhatók voltak például a jogi művek, mint a korszak színvonalas összefoglalásai: Mommsen, Marczali, Szalay kötetei, valamint helytörténeti adatgyűjtések és lex Ikonok./12/ Ha arra keressük a választ, hogy a jelen kézirat elfogadható-e hiteles, levéltári forrásokra épülő tanulmánynak, akkor válaszunk határozott igen. 5 ezzel együtt Hornyikban megvolt a demokratikus, liberális polgári álláspont is, amely már témaválasztásában is kifejezésre jutott./13/ Összességében képes volt a lehetőségek szerint elfogulatlanul figyelemmel kísérni a kecskeméti zsidók történetét. Ez a módszer egyébként is önként választott és hangoztatott nézete volt. A dolgozattal kapcsolatban felvethető további kérdés: rendelkezett-e Hornyik a téma kifejtéséhez szükséges kifejezőeszközzel és gondolatisággal? Válaszunkat nyilvánvalóan csak a korszak, illetve a mű keletkezési körülményeinek, ha mégoly általános, de mégis tárgyilagos számbavétele után fogalmazhatjuk meg. Hornyik János lelkiismeretesen kutatott, akár azt is mondhatnánk: az 6 helyzetében ez már elég is volt. Egy olyan fokú részletkutatást ill. adatgyűjtést végzett, melynek alapján képet alkothatunk a kecskeméti zsidók betelepülésének idejéről, létszám- és foglalkozási arányának megoszlásáról stb. Figyelemmel kísérhetjük az országos törvények, a városi állásfoglalások és rendelkezések nyomán és hatására alakuló történetüket. Gazdaság- és társadalomtörténet egymástól egyébként is nehezen elválasztható vonulatát írta meg e munkában. Hornyik gondolatmenetének, mondanivalójának a magva tulajdonképpen már a bevezető sorokban felfedezhető, ahol a feudális társadalomból hivatalosan és gyakorlatilag is szinte kirekesztett zsidóság helyét kijelölte. E vé-