Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület társadalma és önkormányzati igazgatása 1745–1848. Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas feudális kori levéltára - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 1. (Gyula, 1991)
A Jászkun Kerület társadalma és közigazgatása 1745-1848.
1 asztássanak. Ez nem valósult meg, viszont megszületett a közgyűlési határozat a külső tanácsok felállításáról. A végrehajtás még csaknem 2 évig húzódott, de 1799-re helységenként megalakultak a 12 tagú külső tanácsok. A közgyűlésben elfogadott és kötelezővé tett eskü szövege lényeges különbségeket mutat, a kiindulópontot jelentő 1766-os "választottak" esküjéhez viszonyítva. A választottak esküjében a felsőség elleni suttogok bejelentése, és az engedelmesség kapott hangsúlyt. A külső tanács tagjai esküjükben már nemcsak engedelmességet fogadtak, hanem a közösség érdekeinek védelmére is esküt tettek: "lelkem esmérete szerint vigyázok arra, miképpen folytattatik a köz jövedelem, és ha észre veszem, hogy az valamimódon vesztegettetik, törvénytelen helyekre költetik el, el nem hallgatom" 116 hangzott az eskü szövege. A külső tanács választása a tanács és más gazdák közreműködésével történt. Esküt a tanácsgyűlésben tettek. Jogaik is bővültek. Részt vettek a tanács tagjainak választásában, sőt a másodbíró és perceptor választásában is teljes szavazati joguk volt. Közülük is gyakran választottak szenátort, gazdát, vagy inspectorokat. 1823-ban már minden kerületbeli helységben a külső tanács tagjai közül választották a szenátorokat, s gyakran a bírójelöltek is közülük kerültek ki. A közgyűlés rendelkezése szerint "a törvényes dolgoknak kiszolgáltatásában" is helyettesíthették a más ügyben elfoglalt szenátorokat 117 . 1826-ban a Jászkun Kerület közgyűlése egységesíteni kívánta a választásokat, s ezért a rendszabás kiadása előtt felmérést végzett, s kikérte az egyes kerületek javaslatát. Az 1826-ban végzett felmérésre a Kiskun Kerület azt javasolta, hogy a másodbíró, borbíró, perceptor, árvák tutora, és politikai inspector választásánál a kandidálás joga legyen a tanácsé, maga a választás pedig a tanács és a kistanács által egy magisztrátusbeli tiszt jelenlétében történjen. Tanácsnokot necsak a kistanácsból, hanem az érdemesebb birtokos lakosok közül is válasszanak. A Nagykun Kerület azt kérte, hogy a szenátorokat a kistanács voksával válasszák. A Jász Kerület jelentésében külön kitért a kistanácsbeliek választására, s javasolta, hogy azokat a helyben lakó tiszt vagy ahol ilyen nincs, járásbeli tiszt közbejöttével válasszák, mivel ezekből a jövőben szenátor lesz, s "ha itt eltévesztődik a 118 választás, hátramaradást szenved az egész Kormány" . A közgyűlés nem foglalt állást a választási módot illetően, csupán a megfogyatkozott testületek restaurációkori kipótlását rendelte el. A restauráció alkalmával mindenkor kiegészítették a külső tanácsot is 12
