Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület társadalma és önkormányzati igazgatása 1745–1848. Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas feudális kori levéltára - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 1. (Gyula, 1991)
A Jászkun Kerület társadalma és közigazgatása 1745-1848.
A közgyűlések hatásköre az élet minden területére kiterjedt. Legfőbb hatóságként működött az igazgatási, a rendészeti és jogszolgáltatási önkormányzatok felett. A közgyűlések időpontját a helybeli elöljárók kihirdették a lakosságnak, hogy a közgyűlési elintézést kívánó kérelmeket időben beadhassák. A kérelmeket a particularis kapitányok terjesztették elő a magisztrátusbeli tisztek 52 észrevételeivel, jelentéseivel együtt A közgyűlés előtt kellett az egyes kasszák perceptorainak számadást adni, s felmentést is onnan kaphattak. E számadásokat tovább terjesztették a nádori kancelláriára. A közgyűlés határozta meg az árakat és béreket, a helységek elöljáróinak kötelességeit, engedélyezte a tanácsok kérésére kölcsönök felvételét, a nagyobb építkezéseket, új tisztségviselők kinevezését. Megszabta a használható mértékeket, az ügyintézés módját, az egész kerületre érvényes statútumokat alkotott. Kerületi rendszabások óvták a tanácsokat a túlköltekezéstől. A 20 Ft-ot meghaladó költséget csak a kerület engedélyezhette. Az egységes ellenőrzést megkönnyítette, hogy a helységek havonként meghatározott témáról adtak jelentést. E kötelezettséggel egyben az elöljárók tevékenységét is igyekeztek egységesíteni. Pl. januárban kellett megvizsgálni a kéményeket, nyitva levő vermeket, rossz kutakat, az utcára ganajhordókat, májusban feladat volt a tavaszi szántás-vetésről táblázatos jelentés készítése, a kémények és a házak előtt tűzoltási céllal tartott vizek ellenőrzé53 se . Igen fontos feladata volt a közgyűlésnek a tisztválasztások lebonyolítása. A Dicastérimokkal és más felsőbb szervekkel, valamint a törvényhatóságokkal a Jászkun Kerület 1836-ig a közgyűlésből, de a főkapitány neve alatt levelezett, az 1832/36. évi 22. tc-kel azonban törvényhatósági önállást nyert, s ettől a kerület neve és pecsétje alatt folytatott levelezést, s viszont a hazai igazgatószékek és a többi törvényhatóságok levelezéseiket közvetlenül a kerülethez intézték 34 . A közgyűlés elé tartozó ügyek intézése kicsit hosszadalmas volt. Egy-egy közgyűlési határozat meghozása előtt minden helység tanácsa megtárgyalta a kérdéses ügyet, és véleményét, javaslatát a particularis kapitányon keresztül eljuttatta a generális congregatiohoz. A javaslatot a magisztrátusból megbízott deputáció összegezte, s a saját véleményével együtt terjesztette a közgyűlés elé, ahol a minden helységre kötelező érvényű határozat megszületett.
