Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület társadalma és önkormányzati igazgatása 1745–1848. Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas feudális kori levéltára - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 1. (Gyula, 1991)
A Jászkun Kerület társadalma és közigazgatása 1745-1848.
Egészen kis ügyektől kezdve, tehát egy-egy jászkun polgár ügyének elintézésétől, a nagy közösséget érintő döntésekig széles skálája alakult ki a közgyűlés hatáskörének, melynek határozatait a legritkább esetben fellebbezték meg a nádornál. Két példát ismertetek az ügyintézés szemléltetésére. Az egyik az egyének kérelmeinek elintézési módját mutatja be. Minden instancia először a helyi tanácshoz került. A beadványra rávezették a tanács intézkedéseit, ha az instáns a döntéssel nem elégedett meg, kérését kerülete kapitányához továbbították, aki megvizsgálásra kiadta annak az asszesszornak, akihez a helység tartozott. Amennyiben az ügy így sem nyert megfelelő elintézést az újabb véleményt ismét feljegyezték a beadványra, és egyben a helység jegyzőkönyvébe is, az instanciát pedig visszakapta a kérelmező. Ezután, ha az ügy politikai jellegű volt, instanciáját a kerületek, azaz a közgyűlés elé terjeszthette, ha jogi jellegű volt, akkor a bí55 rosagi uton vihette tovább A másik példa azt mutatja be, hogyan születtek az egész közösséget érintő döntések, pl. az országgyűlési követ utasítása. Az 1843. év novemberében került a helységek elé az ősiség kérdése. Dönteni kellett, megmaradása, vagy eltörlése mellett szálljanak síkra. Minden helység tanácsülésen vagy nagyobb gyűlésen megtárgyalta a kérdést és írásos véleményét a particularis kapitányon keresztül továbbította a kerületekhez 36 . A közgyűlés által kiküldött deputáció már a kerületi kapitányok által összegezett véleményeket vizsgálta, de rendelkezésére állt minden egyes beadvány is. A jászok "ragaszkodva kiváltságos azon jogaikhoz, melly szerint lakosnak tsak a tanácsok által érdemesnek itélt egyéneket vehessék be jövendőre is, és a vételekben idegenyeknek jogot engedni nem kívánván, az ősiségét továbbá is mint jelenleg áll, azon épségben megtartattni s hagyattni óhajtva akarják". Ettől részben eltért a jászkisériek véleménye, akik az ősiség megtartása mellett azt a módosítást kívánták, hogy a leányok az ősi földekből is részesüljenek, legalább annak árából. A kiskunok szintén az ősiség megtartását akarták, egyes helységek némi módosítással. Félegyháza, Kunszentmiklós, Szabadszállás fenntartani kívánta azzal a kikötéssel, hogy ha nincs fiúörökös, a leányok örökölhessenek az oldalág előtt. Lacháza, Majsa és Dorozsma minden módosítást ellenzett. Halas a megtartás mellett döntött, de a módosítások kidolgozására időt kért. Fülöpszállás több kikötést is tett, amennyiben az eltörlés mellett döntenek,
