Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület társadalma és önkormányzati igazgatása 1745–1848. Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas feudális kori levéltára - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 1. (Gyula, 1991)

A Jászkun Kerület társadalma és közigazgatása 1745-1848.

és a mezővárosokkal. A kevésbé kidolgozottnak ezek közül a mezővárosi közigazgatás-történeti feldolgozása tekinthető, bár a várostörténeti monográfiákban legtöbbször helyet kap e téma is legalább egy fejezet erejéig. A megjelent városmonográfiák közül példamutató részletességgel tárgyalják a közigazgatás történetét a hajdú városok monográfiái, de jelentek meg tanulmányok Gyöngyös, Győr, Székesfehérvár, Nagykőrös, Debrecen, Esztergom, Szombathely, stb. közigazgatás-történetéről is^. Átfogóan ismerteti a mezővárosok, különösen az egyházi mezővárosok jogi helyzetét Csizmadia Andor, ugyancsak önálló kötetben jelent meg Nyíregyháza önkormányzatának története . Elismerésre méltó Kiss József ilyen irányú tevékenysége, valamint az 1900ban megjelent "Adatok Szolnok megye történetéből" c. kötet, mely a jász városok és községek közigazgatásáról is szolgál adalékokkal^. A néprajzi irodalomban is találhatunk a Jászságra vonatkozó értékes közigazgatás-történeti vonatkozásokat. Ki kell emelni Szabó László munkáit, aki a jász etnikai csoportot vizsgálva elemző részletességgel foglalkozik a jászság organizált társadalmi struktúrájával. A jász öntudat alakváltozatait vizsgálva pedig a közjogi és a közigazgatási tudat kialakulását is bemutatja. Érintőleg foglalkoznak a témával a Kiskunságról, Nagykunságról és a Jászságról megjelent néprajzi kismonográfiák^. Mindezek ellenére ma is érvényes Vissi Zsuzsa 1975-ben tett megállapítása, mely szerint számos kérdés vár még tisztázásra. Ezek egyike a teljességgel fel nem dolgozott Jászkun Kerület és helységeinek közigazgatás-története. Tanulmányomban néhány, Vissi Zsuzsa által felvetett problémára is megpróbálok választ keresni. Arra, hogyan befolyásolta a gazdasági, társadalmi szerkezet alakulása a feudális kori helyi önkormányzati szervek működését? Milyen volt és hogyan funkcionált a gyakorlatban e különleges jogállású közösség igazgatása, a kerület és a benne található mezővárosok és községek igazgatási kapcsolatrendszere? Bemutatom a vezetésben résztvevők társadalmi hovatartozását. Szükségesnek tartom annak megvizsgálását, hogyan érvényesültek az udvar központosítási törekvései, rendelkezései, valamint a magyar dikasztériumok intézkedései, s ugyanekkor milyen helyi törekvések, kezdeményezések vagy éppen visszahúzó erők hatottak az általam vizsgált terület és időszak közigazgatásában. Munkám során részletesen kitérek az egyes hivatalok, önkormányzati egységek működési mechanizmusára, és azok mozgató erőire. Külön fejezetben mutatom be a rendészeti igazgatás hatáskörét és szervezetét.