Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület társadalma és önkormányzati igazgatása 1745–1848. Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas feudális kori levéltára - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 1. (Gyula, 1991)

A Jászkun Kerület társadalma és közigazgatása 1745-1848.

I. A JÁSZKUN KERÜLET JOGÁLLÁSA, VISZONYA A VÁRMEGYÉKHEZ, A SZABAD KIRÁLYI VÁROSOKHOZ ÉS A MEZŐVÁROSOKHOZ A jászok és kunok partikuláris joga az lQ4B-as szabadságharc előtt teljes mértékben elkülönült a vármegyéktől, s ténylegesen 1853-ig létezett. A kunok különleges jogállásának alapját az 1279. évi privilégium tartalmazta. A jászok "kiváltságos rend"-ként való elismerését 1323-as privilégiumuk tette lehetővé . A két népcsoport közjogi összekapcsolását az 1514-ben elszenvedett közös jogfosztás indította el. A 16., 17. században már több oklevél keletkezett, amely közösen említi a jászokat és kunokat, különösen jelentősek e téren I. Lipót kiváltságlevelei, aki a jászokat és kunokat együtt részesíti a privilégiumokban'''"''. Erős összekovácsoló hatása volt a közös jogsérelemnek, a kerületek 1702-ben bekövetkezett eladásának, melynél csak a jogfosztás megszüntetéséért folytatott közös harc bizonyult még hatásosabb egységesítő erőnek. A közös fellépás eredményeként 1745-ben mindhárom kerület /Jászság, Kis- és Nagykunság/ visszanyerte szabadságát, s közösen vettek részt a redempcióban. A Jászkun Kerület partikuláris joga Mária Terézia 1745. május 6. privilégiumán, annak az 1751. évi országgyűlés által is megerősített változatán, valamint az 1799. évi statútumokon alapult. E fő privilégiumok és a statútum lényegében azokat a viszonyokat legalizálják, részletezik és szabályozzák, melyek a redempció következtében a jászkunok között kialakultak, s amelyek egyben régibb privilégiumaik alapelveivel is megegyeztek, azokra és a szokásjogra támaszkodtak. A jogokból itt elsősorban az önkormányzati életet befolyásolókat és irányítókat tárgyalom s csak ahol elkerülhetetlen, térek ki az élet egyéb területeinek jogi szabályozóira. Az 1745-ben kiadott kiváltságlevél negyedik pontja szól a tisztségviselők szabad választásáról: nádori főkapitányt maga a nádor nevezhet ki, s ennek elnöksége alatt választják a lakosok kerületi tisztjeiket, a bírákat s a helységek más tisztviselőit a lakosok minden más befolyás nélkül, maguk közül vagy máshonnan szabadon választhatják. Ugyanezen kiváltságlevél a jászkunok polgári igazgatására vonatkozóan még két sarkalatos pontot rögzített, nevezetesen, hogy mind a jogok gyakorlásában, mind a teher viselésében minden lakos egyenlően osztozik, semmi kivételnek helye- nem lévén. A felügyeleti szervekre nézve kimondta, hogy minden polgári dolgaikban, melyek privilégiumaikat vagy polgári és fenyítő pereiket illetik, csak az ország nádo-