Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület társadalma és önkormányzati igazgatása 1745–1848. Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas feudális kori levéltára - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 1. (Gyula, 1991)

Kiskunfélegyháza feudális kori levéltárának ismertető leltára

IV. KISKUNFÉLEGYHÁZA VÁROS LEVÉLTÁRA 1744-1848. IV. 1. A város feudális kori levéltára, levéltári rendszere Az 1743-ban újratelepült helység kezdettől gondot fordított jogbiztosító és történeti értékű iratainak megőrzésére. Az iratokat egy e célra készített almáriumban, majd külön helyiségben őrizték. Az archívum kezelése a nótárius, 1750-től a nótáriusok feladata volt. A felelős kezelő mindenkor az első vagy ordinárius nótárius volt. 1800-ig a nótáriusok tematikus csoportosítást alkalmaztak, s az azonos témához tartozó iratokat igyekeztek az archívumon belül lehetőleg egymás után elhelyezni, pl. szerződések, kérelmek, határviták, stb. Az egyes iratokra a raktári helyet meghatározó jelzeteket vezettek. Feltüntették tehát a tároló egység számjelét, az lehetett szekrény vagy láda, azon belül polc vagy fiók, esetleg zsák, majd az iratcsomó s végül az egyes irat számjelét. Tehát minden iraton vagy esetleg egy ügyhöz tartozó irategyüttesen három vagy négy számjel található a tároló eszköz latin nevének rövidítésével. Pl. Lad. 24. Caps. 10 Fasc. 5 №l Arc. 20. Fasc. 4 № 2 Az így jelzeteit anyagról tárgyuk szerint mutatót készítettek. 1800-tól a korábbi jelzésrendszert megtartották, de bizonyára a helyiség szűk volta miatt már nem tudták következetesen továbbvinni az elődök elképzelését. Az egy tárgykörbe tartozó iratok nem kerültek egymás mellé. A korábbi rendezési és tárolási elvből csupán annyi maradt meg, hogy az egyes iratokra, amelyek most már tematikai összefüggés nélkül követték egymást, az elhelyezés szerinti számjelzéseket felírták. 1882-ben Honthy László visszamenőleg az egész levéltári anyagról készített darabszintű személyi és tárgyi mutatókat, amelyek ma is kiválóan használhatók. 1885-ben selejtezést végeztek, a selejtező bizottságban azonban a levéltár szakmai-történeti szempontjait senki nem képviselte. A selejtezés szakszerűtlensége komoly károkat okozott. Kiselejteztek XVIII. és XIX. századi adókönyveket, összeírásokat, népszámlálási iratokat, birtokváltozási kimutatásokat, stb. Kiskunfélegyháza levéltárának többségét 1944-ben a volt Kiskun Kapitányság, akkor múzeum, épületének pincéjébe szállították, hogy megóvják a háború okozta károsodástól. A gondoskodás eredményeként az iratok megmaradtak,