Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület társadalma és önkormányzati igazgatása 1745–1848. Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas feudális kori levéltára - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 1. (Gyula, 1991)

Kiskunfélegyháza feudális kori levéltárának ismertető leltára

jelentős hiányok sem keletkeztek, egykori rendjük viszont a szállítások kö­vetkeztében felbomlott. Az eredeti rendszer visszaállítását Szabó Sándor levéltáros végezte el. IV. 2. A levéltári anyag segédletünkben kialakított rendszere Mai levéltárrendezési elveinknek nem felel meg a fentiekben leírt mechani­kus elrendezés, hiszen nem teszi lehetővé a szerves fondókra bontást, a pro­veniencia elvének alkalmazását. Az egy személy vagy szerv működése során keletkezett iratok egy fondba tartoznak. Kiskunfélegyháza 1843 előtt kelet­kezett levéltári anyagában az egy fondba tartozó iratok az eredeti rend meg­bontása nélkül nem csoportosíthatók. Az eredeti rend magbontása viszont a meglévő mutatókönyvek használhatatlanná válását eredményezné, holott ezek a kutatói gyakorlatban igen jól használhatók és kedveltek. Ahhoz, hogy levéltári anyagunkat a rnai levéltári elveknek és igényeknek megfelelően tárhassuk a kutatók elé, úgy kellett elvégeznünk a fondokra, állagokra és sorozatokra bontást, hogy az iratok eredeti levéltári és egy­ben raktári helyét ne bontsuk meg. A munka első fázisában ezért a teljes feudáliskori anyagot kicéduláztuk. A cédulázást csomónként, szükség esetén - amikor egy csomó több fondba vagy állagba tartozó iratot tartalmazott ­egyes iratonként is elvégeztük. Második fázisként a cédulák alapján elkészí­tettük a levéltári anyag tagolását, harmadik fázisban pedig elkészült jelen segédletünk. A segédlet célja, hogy fondképzők szerint mutassa be a levéltári dokumen­tumokat. A kutató így megtudhatja, milyen fondok és állagok milyen mennyi­ségben találhatók levéltárunkban. Tájékozódhat arról, hogy egyes állagokon belül az irattípusok milyen évkorokból vannak meg, milyen tárolási egység­ben és raktári számon találhatók. Nem célunk viszont az egyes iratok helyé­nek megmutatása, az továbbra is a már meglévő mutatókönyvek segítségével állapítható meg. E segédlet használata alapvető közigazgatás-történeti isme­reteket kíván, ezeket a bevezető tanulmány tartalmazza. Az egyes fondok előtt a fondképző hivatal történetét, a tisztségviselők feladatkörét, annak változásait mutatjuk be, utalva a működésük során kelet­kezett iratok forrásértékére, a belőlük nyerhető ismeretek és adatok köré­re. A bevezetőket követő jegyzék első oszlopában a tárolási egység szerinti mennyiséget tüntettük fel, pl. 17 doboz, vagy 3 kötet. A második oszlop

Next

/
Oldalképek
Tartalom