Kemény János: Baja thj. város 1944-1949. évi története a polgármesteri jelentések tükrében 1. - Forrásközlemények 12. (Kecskemét, 2015)
Mellékletek - Régi kifejezések, fogalmak, elnevezések, hivatalok
tönkrementek a gázgyár kemencéi, teljesen elpusztult a gázközvilágítás is. A gázgyár 1944. március 19-től szénhiány miatt nem üzemelt. A város csak 1946 szeptemberében fogott hozzá az üzembe helyezési munkálatokhoz. A gázszolgáltatás 1946. november 15-én indult újra. A gázgyári munkáslakóházat 1944. november 30-tól 1946 novemberéig az orosz katonaság foglalta el. Miután újra városi használatba került, helyreállították, és négy munkást helyeztek el benne. 1948 áprilisára már kb. 4000 kalória fűtőértékű gázt tudott a gázgyár szolgáltatni. 1949. január 1-jétől a gázgyár különvált a villamos üzemtől, ám bejegyzett cégként is Baja Város Közművei néven folytatta működését. A második világháború során elpusztult a komló-bajai 35 000 voltos távvezeték alsónyék-bajai szakasza. Újjáépítéséhez 1945 januárjában fogtak hozzá, és május 1-jén kapcsolták rá a komlói bánya erőművének távvezetékére. A 35 000 voltos távvezeték 1947-1948 decembere között már 60%-kal nagyobb terhelést bírt ki. A bajai villamos üzem 1948 végére befejezte a Bajcsy-Zsilinszky úti 5000 voltos vezetékszakasz, a bajai és a kalocsai ONCSA-telep és Szentistván városrész több utcája villamos hálózatának kiépítését. Emellett Kalocsán több utcát is villamosított. Bővítette a Dél-Pest megyei községek elosztóhálózatát, sőt 1948 októberében megkezdte Bátya és Fájsz községek villamos hálózatának kiépítését is. Az 1948. évi XXV. te. és a miniszter- tanács határozata 1949. január 1-jei hatállyal államosította. Emiatt az üzem kivált a Baja Város Közművei kötelékéből. A közüzemek székháza a Deák Ferenc utcában volt. 1948 februárjában itt kapott helyet a közüzemi órahitelesítő laboratórium és a munkás kultúrintézménye is, utóbbit március 15-én nyitották meg. A közüzemek részt vett az 1948. augusztus 20-i Szent István napi ipari kiállításon. Ezen bemutatták az üzemek fejlődését. Ez év decemberére a bajai közüzemek az ország egyik legjobban működő, stabil pénzügyi helyzetű üzemévé vált. Városi Múzeum: Baja thj. város törvényhatósági bizottsága 1936. október 7-i ülésén hozott határozatot képtár és múzeum felállításáról. A múzeum a Bajai Takarékpénztár által átengedett helyiségekben kezdte meg működését. Első vezetője Borsay Jenő 1937. augusztus 13-án kapott megbízást a „muzeális anyag kezelésére” és az anyaggyűjtésre. Állományának gyarapodása miatt a múzeum 1941-ben a Flaynald utca 16. számú házban kapott új otthont. A múzeum ünnepélyes megnyitására azonban csak 1943. március 3-án került sor. Itt a múzeum és a képtár két külön helyiségben működött, de nem egymástól függetlenül. 1944. november 25-én a képtár helyiségeit át kellett engedni a szovjet csapatoknak. 1944 végétől 1947 elejéig tartó időszakban a múzeum fő feladatai a gyűjteményi anyag megóvása, rendszerezése és az új helyiségek megszerzésére irányuló kísérletek voltak. A városi törvényhatósági bizottság határozata után a vármegye 1947. május 30-án fogadta el Baja város Múzeumának és Művelődésházának létrehozását. Megindultak a tárgyalások a Bajai Takarékpénztárral a Latinovits utcai épületrész bérbevételének feltételeiről. A megállapodás 1947. augusztus közepére meg is történt. Ezáltal lehetővé vált, hogy ott a város elhelyezhesse a múzeumi gyűjteményt, a közkönyvtárat olvasótermekkel, a képtárat, sőt egy kb. 200 személyes előadótermet is sikerült kialakítani. A város a múzeum részére megvásárolta a Mészáros Lázárhagyaték iratait és tárgyait. A városi múzeum könyvtára az olvasótermekkel 1948. március 15-én nyílt meg a nagyteremben rendezett 48-as kiállítással együtt. Május 30-án a város múzeuma felvette a „Mészáros Lázár Múzeum” nevet. Decemberben a múzeum megkapta 610