Kemény János: Baja thj. város 1944-1949. évi története a polgármesteri jelentések tükrében 1. - Forrásközlemények 12. (Kecskemét, 2015)

Mellékletek - Régi kifejezések, fogalmak, elnevezések, hivatalok

a Ladik-Barkóczy könyvtárat. A múzeum területe 1949-ben a takarékpénztár jóvoltából a Deák Ferenc utcai emeleti résszel növekedett meg. Márciusban megkezdődött a múzeum emeleti részeinek berendezése. A képtár, a 48-as szoba és a Teles-gyűjtemény kapott itt helyet. A múzeum közgyűjteménnyé nyilvánítására 1949-ben vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendelettel került sor.

Vérhas dizentéria, dysenteria. Fertőző betegség; a Shigella nemzetség baktériumai vagy a vérhasamőba (Entamoeba histolytica) okozta vastagbélgyulladás. Fő tünete a hasmenés, a széklet gyakran véres. Lefolyása változó, halálos végű is lehet. Mérsékelt éghajlaton a bakteriális, trópusokon a parazitás (trópusi) vérhas a gyakoribb.

Vörheny, sarlak, skarlát (scarlatina): Fleveny fertőző és ragályos betegség, amely a bőrön jellegzetes élénkpiros (ún. skarlátvörös) kiütésként (exanthema) lép fel. A sztreptokokkusz baktérium okozza. Flidegrázással, torokfájással kezdődik, majd néhány napon belül kiütések jelennek meg a nyakon, mellen, könyöktájon, lágyékhajlatban, melyek átterjednek az egész testre. Jellegzetes gyermekbetegség.

Vörös híd: A Sugovicába (1923-tól Ka- marás-Duna) ömlő Kenderes-ér egyik ága felett épített híd.

Zöldkeresztes Egészségvédelmi Szolgálat: 1933-ban jött létre. Munkája a Rockefeller Alapítvány és a „Faluszociális Alap” anyagi segítségével indult. Megelőző munkát kívánt végezni, amely magában foglalta a falusi anya- és csecsemő-, felnőtt- stb. egészségvédelmet, a népbetegségek (tuberkulózis, nemiilletve fogbetegségek stb.) prevencióját, a családok szociális gondozását, a szegény betegek otthoni ápolását, a szűrések megszervezését és az egészségügyi propagandát is. A szolgálat keretében védőnői hálózatot hoztak létre a szociális gondozás lebonyolítására, az országot egészségügyi körzetekre osztották, hangsúlyt fektettek a vízellátás javítására, a gyógyszerellátás ellenőrzésére, az emberek higiénés szokásainak fejlesztésére, közegészségügyi laboratóriumokat, falusi egészségházakat, iskolafogászatokat, napközi otthonokat, tüdőbeteggondozókat, stb. hoztak létre. 1940-től a szolgálat állami szerv lett. A második világháború után a szolgálat Baján 1947 februárjában a vármegyeházán, májusban a Nemzeti Bank épületében nyert elhelyezést. Az egészségvédelmi munka 1947 februárjától zavartalanul folyt, sőt ekkor intézkedtek az iskolafogászat beindításáról is. A város 1947-re 6000 Ft-ot irányzott elő műszerek és fogászati anyagok pótlására. Júliusban a városi rendelővel közös helyiségben, ismét a vármegyeházán működött. Végleges elhelyezést csak 1948 májusában nyert, amikor is a közüzemi székházban helyezték el. A szolgálat ekkor már havonta 7-800 főt részesített tanácsadásban. Hasonló számú családlátogatást végeztek a védőnői is. A szolgálat iskolafogászati helyiségei is ekkorra készültek el a közkórházi gyermekosztály alagsorában.

611