Kemény János: Baja thj. város 1944-1949. évi története a polgármesteri jelentések tükrében 1. - Forrásközlemények 12. (Kecskemét, 2015)
Mellékletek - Régi kifejezések, fogalmak, elnevezések, hivatalok
gusztus 15-én emlékeztek meg Baján. Aznap este ünnepség keretében avatták fel a helyreállított emlékművet. Uránia mozi: A bajai Uránia Mozgószínházban 1913. szeptember 1-jén volt a nyitó előadás, a már eredetileg is mozinak tervezett épületben. A mozi az Erzsébet királyné utca (ma: Szabadság út) 2. szám alatt működött, és 300 személyt tudott befogadni. Tulajdonosa Szilágyi György volt. Az épületet 1938-ban jelentősen átalakították: kibővítették a nézőteret, páholyt és előcsarnokot alakítottak ki, új hangosfilmet pergető vetítőgépet állítottak benne üzembe. Léghűtő berendezést is felállítottak benne. 1948. szeptember 26-án itt tartották a Tóth Kálmán-em- lékünnepélyt. Ujbirtokosok és Földhözjuttatottak Országos Szövetsége (UFOSZ): 1946. szeptember 15-én a földreform során földhöz juttatott újbirtokosok érdekeinek védelmére alakult szervezet. 1948 végén beolvadt az akkor alakuló új paraszti szervezetbe, a DÉFOSZ-ba. Vármegyék és Városok Országos Men- tőegyesülete (VVOME/VOME): Az egyesület 1926-ban alakult meg és 1948. évi államosításáig működött. Jogutódja az 1948. május 10-én felállított országos hatáskörű Országos Mentőszolgálat lett. Baján a városi tűzoltóság szervezetén belül a VOME fiókegyesületet állított fel, amely működését 1929. augusztus 23-án kezdte meg. A második világháborút követően a város mentőszolgálatát 1945-1946-ban egy lófogatú kocsival látták el. 1946-ban állítottak üzembe egy roncsokból, házilag elkészített új Citroen mentőgépkocsit. A városi mentőszolgálat végezte a baleseti és a betegszállítást is. Az új mentőkocsinak köszönhetően 1947 májusától megindulhatott a vidéki mentőszolgálat és betegszállítás is. 1948 májusában a helyi mentőszolgálat a VOME által szolgálatba állított mentőautó segítségével egyre növekvő forgalmat bonyolított le, ám a régi és az új mentőkocsi a szolgálat ellátására alig volt elegendő. 1949 márciusára már csak egy üzemképes mentőautó maradt. Ez a gépkocsi az egyre növekvő igénybevételt alig volt képes ellátni, ezért kisegítésképpen gyakran kényszerült a mentőszolgálat bérautó igénybevételére. Májustól az Országos Mentőszolgálat bajai mentőállomásának egyetlen üzemképes mentőgépkocsija nem bírta az állandóan fokozódó igény- bevételt, ezért a kialakult helyzet állandó bérautó beállítását igényelte. A kérdéssel a közigazgatási bizottság is foglalkozott, és az újabb mentőautó beállítása érdekében a népjóléti miniszterhez fordult. 1945-1948-ig, a mentőszolgálat államosításáig, a tűzoltói és a mentőszolgálatot, valamint a közellátás részére történő szállításokat is a helyi tűzoltók látták el, akiknek a száma 1947 februárjára 12 főre csökkent. Városi Gáz- és Villamos üzemek [sic!]: Baja város törvényhatósági bizottsága 1886. március 11-én fogadta el az aus- burgi Riedinger L. A. céggel kötött koncessziós szerződést. A vállalat a gázgyár építését a Szentjánosi úton a Vörös híd közelében lévő, a város által ingyen átengedett 1000 négyszögöl nagyságú telken kezdte meg. A gyár 1887. februári üzembe helyezése után ez a cég a szerződést átruházta a Vereinigte Gaswerke von Ausburg vállalatra. Ettől a vállalattól vásárolta meg a város 1923. december 1-jén a gázgyárat, amelyet egyesítettek a Villamosművekkel. Baja város közgyűlése 1926. április 20-án hozta létre a Városi Gáz- és Villamosüzemek Baja nevű vállalatát. 1939-ben a Dél-Pest megyei villamos hálózat kiépítése után a cég nevét Baja Város Közműveire (BAVAK) változtatták. A második világháborúban 609
