Kemény János: Baja thj. város 1944-1949. évi története a polgármesteri jelentések tükrében 1. - Forrásközlemények 12. (Kecskemét, 2015)
Mellékletek - Régi kifejezések, fogalmak, elnevezések, hivatalok
ben építtetett, emeletes, alagsorral is rendelkező, 20 ágyas magánszanatórium a Kis patak utca sarkán. A szanatóriumot 1940-ig maga a tulajdonos vezette. 1940- ben felajánlotta megvételre a városnak. 1942-ben Bajának adományozta intézményét és itt később gyermekosztály létesült. A szanatóriumot a második világháború idején háborús célokra vették igénybe. A városi közkórház gyermek- osztálya csak 1947 júliusában foglalhatta el régi helyét ebben az épületben. Belső berendezéseinek helyreállítása 1948 májusára készült el. Névadója dr. Róna Dezső (Felsőszenti- ván, 1876 - ?, 1952) orvos 1904-től a bajai izraelita kórház főorvosa, 1907-től az igazgatója volt. Ugyancsak 1907-ben lett a városi kórház igazgató-főorvosa. A közkórházat 200 ágyasra bővítette. Az 1930-as évek végére ez a szám 640 ágyra bővült. 1938-ban a városi közkórházban már 9 osztály működött. Rubeóla rózsahimlő, rózsakiütés: Vírusos fertőző betegség. Cseppfertőzéssel terjed, rövid lefolyású, enyhe tünetekkel (hőemelkedés, nyaki nyirokcsomó-duzzanat, a bőrfelszínből kiemelkedő apró, rózsaszín kiütések) jár. Súlyos szövődmény (pl. agyvelőgyulladás) ritka. Lap- pangási ideje 14-22 nap. Terhes nő fertőződésekor a magzat is fertőződhet, ez különösen a terhesség első harmadában súlyos fejlődési zavarokat okozhat. A rubeólafertőzés terhességmegszakítást is indokolttá tehet. Rudnay-művésztelep: Működését 1946. november 1-jén kezdte meg. Első bemutatkozó kiállítását 1946. december 22. és 1947. január 4. között tartotta. Később ezt számos kiállítás követte. A művésztelepen a kezdetektől Pázdmándhegyi Bak János (1913-1981), Kun István (1908-1980) és Bácskai Mikii Ferenc (1921-2013) festőművészek alkottak. 1947 júliusában csatlakozott hozzájuk a Budapestről Bajára leköltöző Rudnay Gyula is, aki ettől kezdve átvette a művésztelep irányítását. A telep az Arany János utca 1. szám alatti Grünhut-házban működött. 1946. november 1-je és 1947. július 1-je között a fenti házat bérelte a város a tulajdonosoktól. Az épületet 1947-ben a város 60 000 Ft-ért megvásárolta, de a művésztelep a továbbiakban is itt nyert elhelyezést. Baja város törvényhatósági bizottsága csak 1949. március 25-i közgyűlésén mondta ki a művésztelep végleges megalapítását. Ez azt jelentette, hogy Rudnay Gyula vezetésével egy családos és két egyedülálló festőművész dolgozhatott itt. A művésztelep célja a haladó képzőművészet eredményeinek a nép széles rétegei közé való eljuttatása volt. Ezt a célt a havonta rendezendő ismeretterjesztő előadásokon kívül a bajai üzemekben tartandó bemutatásokkal, továbbá a Baján és környékén rendezendő kiállításokkal kívánták elérni. Emellett még a város a művésztelep fenntartása révén alkalmat és lehetőséget kívánt nyújtani a város és környéke népi származású tehetségeinek képzésére is. Célkitűzés volt, hogy nyaranta 15 képzőművészeti és 15 iparművészeti főiskolai hallgató részesüljön Baján festészeti képzésben, június 15. és szeptember 15. között. A művésztelep tagjainak kötelessége volt a bajai Rudnay Képzőművészeti Szabadakadémia művészeti óráinak díjtalan ellátása a Kultuszminisztérium Szabadművelődési Ügyosztályának utasításai szerint, ismeretterjesztő előadásokkal, kiállításokkal tartoztak a város és környéke közönségének művészeti ízlését fejleszteni. A művészek legfeljebb három évre nyertek ide beutalást, de ez újabb pályázaton való részvétel útján további egy évvel meghosszabbítható volt. A művésztelep felügyeleti szerve a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Művészeti Ügyosztálya, 1950603
