Kemény János: Baja thj. város 1944-1949. évi története a polgármesteri jelentések tükrében 1. - Forrásközlemények 12. (Kecskemét, 2015)

Mellékletek - Régi kifejezések, fogalmak, elnevezések, hivatalok

tői a Népművelési Minisztérium volt. A művésztelep személyi összetételében 1953-ig nem következett be változás. 1953-ban Rudnay Gyula visszaköltözött Budapestre, R Bak János pedig Szolnokra ment. A művésztelep ekkortól a Képzőművészeti Alap kezelésébe került. A művésztelepből 1953-ban alkotóház lett, ahová az ország minden részéből jöttek művészek. A bentlakásos alkotóház-jelleg 1956-ban szűnt meg.

Rudnay Szabadakadémia: A bajai Rudnay Képzőművészeti Szabadakadémia 1947. február 12-én kapta meg működési engedélyét és 1953-ig működött. A szabadakadémia a Vojnits-kúria (Grünhut- ház) épületében, az Arany János u. 1. szám alatt kapott helyet, ugyanott, ahol a művésztelep. Vezetője Rudnay Gyula, előadói R Bak János, Kun István és B. Mikii Ferenc festőművészek voltak. Célját a rendszeres képzőművészeti oktatás és nevelés, a korszerű képzőművészeti műveltség megalapozása, a készségfejlesztés (alakrajz és festés gyakorlása), valamint a helyes közösségi magatartás kialakításában határozták meg. A hallgatók alsó korhatárát 15 évben állapították meg, felső korhatárt nem szabtak. Az oktatás a hallgatók előképzettsége alapján kialakított csoportokban történt. A tandíjfizetés kötelező volt, de indokolt esetben elengedhették vagy mérsékelhették. A tanítás idő októbertől júniusig tartott. Az oktatók a tanítás menetéről naplót vezettek. A hallgatók hat kötelező tárgykörön (I. Foglalkozási érdek;

II. A test és lélek egészségének érdeke;

III. A társadalmi érdek; IV. Irodalom; V. Művészet; VI. Történelem) belül számos tantárgyat hallgattak. Az iskolát eredetileg felsőfokú, egy évfolyamú intézménynek szánták, ahol 10-30 fő, döntően munkás, iparos, paraszt- és értelmiségi családból származó fiatal nyer képzőművészeti képzést. A vidékieket a Móricz Zsigmond Népi Kollégiumban helyezték el. A tényleges munka 1947. február 22-én vette kezdetét 9 hallgatóval, akik modell utáni alakrajzolást kapták feladatul. 1947 októberétől három évfolyamosra, a későbbiekben négy évfolyamosra tervezték az iskolát. A szabadakadémia tanári kara (1947 októberétől) heti 11 órában foglalkozott az általános műveltséget elmélyítő tantárgyakkal. Később a nagyszámú vidéki hallgató miatt a heti óraszámot 24-ről 30-ra emelték. A végzős hallgatók ún. „Látogatási bizo- nyítvány”-1 kaptak. Az iskolát az 1949/50-es tanévtől napi 1-2 órás esti elfoglaltságot jelentő képzőművészeti szakkörré süllyesztette a Népművelési Minisztérium Művészeti Ügyosztálya. A Szabadakadémiát (1947-1948) felváltó Képzőművészeti Szabadiskola (1948— 1950), majd Képzőművészeti Kör (1950- 1953) a Rudnay-művészteleppel közösen számos kiállítást rendezett, amelyeken a tehetséges növendékek munkái is szerepeltek.

Sarabolás horolás: Eredetileg sarló fűvágást jelentett. Ez a művelet tulajdonképpen a talaj felső (1-3 cm-es) rétegének kapálása. Célja a kelőfélben lévő gyomok kiirtása, a cserepesedés megszüntetése, továbbá elősegíti a talajban lévő vízkészlet megőrzését.

Sas-akció: A „Siess, Adj, Segíts” (SAS) mozgalmat 1946 őszén Molnár Erik népjóléti miniszter hívta életre a hadifoglyok, a kórházak és a tüdőbetegek megsegítésére. A mozgalom elindítását az tette szükségessé, hogy a forint védelme érdekében az állam a szociálpolitikai kiadásait messzemenően korlátozta. Az állam ekkor a szociálpolitikai minimumot sem tudta biztosítani, ezért a társadalomhoz fordult segítségért. A mozgalom fővédnöke Tildy Zoltánná, védnöke pedig Molnár Erik lett. A társadalmi munkát a Nemzeti Segély kívánságára, annak tagtoborzása miatt korlátozni kel604