Kemény János: Baja thj. város 1944-1949. évi története a polgármesteri jelentések tükrében 1. - Forrásközlemények 12. (Kecskemét, 2015)
Mellékletek - Régi kifejezések, fogalmak, elnevezések, hivatalok
Magyar Szabadság Párt tagjainak egy része is, 1947. augusztus 4-én Magyar Függetlenségi Párt néven új pártot alapított. A párt nyíltan a konzervatizmus olyan ideológiáját hirdette, amely még az 1945-ös állapotokat is elutasította. A Pfeiffer vezette polgári párt programjában a baloldal térnyerésének megállítását tűzte ki célul az 1947. augusztus 31-i országgyűlési választásokon (kékcédu- lás választások). A párt a választásokon 670 751 szavazatot, azaz 13,43%-ot kapott, és 49 mandátumhoz jutott a 411 tagú parlamentben. Elért eredménye alapján a párt 11 választókerületben állított listát. Az Országos Nemzeti Bizottság a munkáspártok nyomására 1947. november 20-i határozatában Pfeiffer Zoltánt emig- rálásra, illetve a külföldi rádiókban tett nyilatkozataira hivatkozva hazaárulónak és demokráciaellenesnek bélyegezte, pártja 1947. évi választási eredményeit megsemmisítette, és javasolta az MFP betiltását. A pártot a kormány 1947. november 30-án feloszlatta, Pfeiffert pedig 1947. november 23-án megfosztották magyar állampolgárságától. O később az USA-ban telepedett le. A megüresedett képviselői helyeket nem töltötték be, így a baloldali pártok többségbe kerültek a parlamentben. Az MFP 1956. október 31-én 30-40 fő részvételével újjáalakult, megbízott elnöke Hornyák Tibor lett, de tényleges tevékenységet nem fejtett ki. 1989 áprilisában Hornyák ismét létrehozta, de már nem volt jelentős befolyása. Posványos: A Bajcsy-Zsilinszky és a Kölcsey utca között fekvő, egykori vizenyős terület. A 19. század második felében lakatlan, beépítetlen terület volt. Agyagos földjéből nyerték a bajaiak a házak építőanyagát, ebben a korban itt készültek a hatszögletű járdakockák. Pos- ványoson volt a városi fatelepek egy része. A terület ipari jellegét mutatja, hogy itt voltak egykor a Schleicher-féle téglaégető kemencék, továbbá itt, a Szentjánosi út és a Sugovica között építették fel 1886-ban a gázgyárat is. A terület feltöltésével itt épült meg az ún. Újvárosi lakótelep. Posztógyár: A Magyar Országos Központi Takarékpénztár (MOKTÁR) alapította 1920-ban a Bajai Posztó- és Takarógyár Részvénytársaságot. A város és a MOKTÁR szerződése szerint a Du- na-parton lévő egykori zabpréselde, konzervgyár és a vattagyár épületeit engedte át az új gyár létesítésére. A gyár a felvidéki Gács és Losonc leszerelt gépeinek Bajára telepítésével jött létre. A termelés 1923-ban indult, ám a gazdasági világválság miatt átmenetileg nem üzemelt. 1934-től a Mayer Miksa és Fiai Részvénytársaság tulajdonában Mechanikai Szövőgyár Rt. bajai leány- vállalataként működött. A Duna-parton fekvő posztógyár áramfejlesztő berendezése látta el a várost 1944. december 25. és 1945. május 1-je között árammal. A gyár 1945-ben már kb. 800 munkást foglalkoztatott. A termelést 1946-ban kezdte meg. 1947. július végén a posztógyár új orvosi rendelőt, fürdőt, étkezőt és üzemi konyhát létesített. Novemberben a posztógyár kényszerűségből Szentjános és Bajaszentistván városrészek ivóvízellátásába is bekapcsolódott. 1948 végén a gyárban nagyobb újjáépítés és gépi felújítás folyt. Rabitzmennyezet: (K. Rabitz német építőmester nevéből): Dróthálóra felhordott gipszes mészhabarcsból készült vékony mennyezet. Rädda Barnen: 1919. november 19-én alakult svéd gyermeksegély-szervezet. 1947-ben a bajai erdei üdülőiskola részére 40 db lepedőt utalt ki. Róna-szanatórium: Dr. Róna Dezső, a városi közkórház főorvosa által 1912602
