Kemény János: Baja thj. város 1944-1949. évi története a polgármesteri jelentések tükrében 1. - Forrásközlemények 12. (Kecskemét, 2015)
Mellékletek - Régi kifejezések, fogalmak, elnevezések, hivatalok
osztálya (id. Antall József osztályvezető, Eszterhás György szociális szakelőadó) irányítása alatt. A tervezéshez, a szükséges intézkedésekhez fölhasználták az alispárii hivatalokba 1937-ben kinevezett vármegyei közjóléti előadók és az 1938-ban a főispáni hivatalokba delegált szociális tanácsadók fölméréseit. A program irányítását helyi szinten 1941- től szociális felügyelők vették kézbe. Az építkezéseknek és a nagy reményekre jogosító programnak a háború vetett véget. A második világháború után 1947-ben a bajai ONCSA-telep villamosítására, míg a kalocsai ONCSA-telep villamosítására 1948-ban került sor. A bajai ONCSA- telepen 1948-ban új fúrt kutat készítettek. Országos Tervhivatal (OT): Miniszteri jogállású központi szerv. 1947-ben alapították. Feladata eredetileg az első hároméves terv (1947-1949) kidolgozása és végrehajtásának ellenőrzése volt. Hatásköre az 1950-es évek elejére a gazdaság egészére kiterjedt. Az 50/1990. (IX. 15.) Kormányrendelet szűntette meg. Pandúr-sziget (más néven Nagy-Pandúr- sziget) Bajától délnyugatra fekvő Duna- sziget. Nevét Pandúr településről kapta. A Duna partromboló hatása kedvezőtlenül érintette a falut, amelyet 1779-ben is árvíz pusztított. Az árvíz után a falut nem építették újjá, hanem a megmaradt lakókat a kalocsai érsek 1782-ben áttelepítette Csávolyra és Szentistvánra. A sziget közigazgatásilag Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez tartozott. A Ferenc-csatorna tápcsatornája, a baja-bezdáni tápcsatorna építése során (1870-1875) a csatorna vonalát folytató Türr István-átvágással választották le róla a Kis-Pandúr-szigetet (ma: Petőfi-sziget). A 20. század elején a sziget északi részén nyárigátat emeltek. Az itt található Felső-Pandúr-pusztán állattenyésztés és földművelés folyt, a vizes területeket halastóként hasznosították. A puszta épületeinek építőanyagát a második világháború után meginduló építkezésekhez hordták el. A kalocsai érsekség tulajdonában lévő pandúr-szigeti erdők fáit a város 1945-ben a közellátás biztosítására téli tüzelőanyagnak termeltette ki. Ugyanitt a lakosság konyhakerti igényeinek kielégítésére 200-600 négyszögöles konyhakerteket osztott ki. 1945- ben a Nagy- és Kis-Pandúr-sziget állami tulajdonba került. A Kis-Pandúr-szigetet 1947- ben, míg a Nagy-Pandúr-szigetet 1948- ban kapta vissza a város. Ez utóbbit a MÁLLERDTŐL, 153 hold földet ipartelepek létesítésére és mezőgazda- sági művelésre. 1949-ben a városvezetés a Kis-Pandúr-szigeten bolgárkertészetet szándékozott létesíteni. A Nagy-Pandúr- szigeten ekkor a mezőgazdasági művelés mellett 80 hold területet vontak be erdősítésbe. Pengő: Ezt a pénznemet 1927. január 1-jén vezették be a magyar korona helyett és 1946. július 31-ig volt törvényes fizetőeszköz. Váltópénze a fillér volt. 1 pengő = 100 fillér. Bevezetése az első világháborút és Trianont követő gazdasági válság utáni stabilizációs program része volt. A második világháborút követően a világtörténelem legsúlyosabb hiperinflációját szenvedte el. Bár többször is próbálkoztak az infláció megfékezésével, végül is a forint bevezetése vezetett a gazdasági stabilitás helyreállásához. Pétisó: A pétfürdői Péti Nitrogénművek által 1931-ben kifejlesztett nitrogéntartalmú műtrágya. Hatóanyag-tartalma: am- mónium-nitrát, dolomitliszt. Használata különösen savanyú talajok kezelésére ajánlott. Pfeiffer-párt = Magyar Függetlenségi Párt (MFP): A FKGP-ből 1947 márciusában kilépett Pfeiffer Zoltán (korábbi igazságügyi államtitkár) és köre, akikhez csatlakozott még a feloszlatott 601
