Kemény János: Baja thj. város 1944-1949. évi története a polgármesteri jelentések tükrében 1. - Forrásközlemények 12. (Kecskemét, 2015)

Mellékletek - Régi kifejezések, fogalmak, elnevezések, hivatalok

Magyar Norma: Az egyház, az összes felekezetek, a hatóságok és az egész társadalom állami irányítású országos összefogása a szegénykérdés megoldására. 1936. július 15. és 1950 között alkalmazták. A 172 000/1936. BM számú rendelet előírta az Egri Norma bevezetését Magyar Norma elnevezéssel a városokban és nagyobb községekben. Baján 1929-ben telepedtek le a Ferences Szegénygondozó Nővérek, akik a későbbiekben végezték a városban a Magyar Norma szerinti szegénygondozást. A fenti módszer szerinti szegénygondozást országosan 1942-ben 27 otthonban 1520 gondozottal alkalmazták. 1950-ben a megszüntetésekor 35 városban működött, köztük Baján is.

M agyar Nők Demokratikus Szövetsége (MNDSZ): Az MKP kezdeményezésére

1945-ben alakult tömegszervezet. 1948- ban az összes nőegyesületeket egyesítette. Mint az MDP irányítása alatt álló egyetlen női tömegszervezet működött 1956-ig. Feladatait 1957-ben a Magyar Nők Országos Tanácsa vette át.

Magyar Szabadságharcos Szövetség (MSZHSZ): 1948. február 29-én alakult meg, melynek üzemi, városi és községi szervezetei az MKP irányításával eredményes politikai felvilágosító munkát végeztek, mozgalmi életet éltek. így rövid idő alatt jelentős tömegszervezetté vált. Az újjáépítés után számos szakosztályt, kultúrcsoportot működtetett. Baján a szövetség 1948. szeptember 11-12-én tartotta alakuló gyűlését, majd 12-én a Szent István téren ünnepi nagygyűlést tartott.

Malária, mocsárláz, váltóláz. Élősködő egysejtűek okozta, szúnyogok által terjesztett járványos betegség. Hidegrázást követő néhány órás magas lázzal, utána erős izzadással járó rohamokban jelentkezik. A lázrohamok - a kórokozó fajától

függően - naponta, másod-, harmadnaponként vagy szabálytalanul követik egymást. Lefolyása hosszadalmas; következménye lépnagyobbodás, vérszegénység, általános leromlás.

MÁLLERD: A Magyar Állami Erdő- gazdasági Üzemek (MÁLLERD) felállításáról a 12 120/1945. ME számú rendelet rendelkezett. A MÁLLERD csak

1946-ban az államosítás befejezése után vált működőképessé. Működését 1946. május 10-én kezdte meg. Gazdálkodását az akkor az állam tulajdonában volt, és a későbbiekben állami tulajdonba kerülő erdőkkel, az államerdészeti kezelésben lévő erdőkkel (községi, közbirtokossá- gi stb.) kezdte. Kezelésébe tartoztak az állami erdőkhöz tartozó egyéb ingatlanok, vasutak, fűrész- és egyéb üzemek, anyag- és pénzkészletek. A gazdálkodás érdekében állami földeket is eladhatott, ha az nem járt az állami vagyon értékcsökkenésével. Az állami költség- vetésben külön fejezettel szerepelt. A gazdálkodás jövedelméből származó pénzfeleslegeket hasznos beruházásra fordíthatta az FM és a PM hozzájárulásával. Államhitelt viszont nem kapott. Az egyéb üzemek, vadászat, halászat haszna, vagy az ezek bérbeadásából származó jövedelem is a MÁLLERD-et illette. Üzemi lapja az Erdőgazdaság 1947-ben indult. A MÁLLERD-et 1949-ben szüntették meg. Baja a Nagy-Pandúr-szigetet 1948-ban kapta vissza a MÁLLERD-től. A város itt 153 hold földet ipartelepek létesítésére és mezőgazdasági művelésre fordíthatott. A város vezetése a mező- gazdasági művelés mellett 1949-ben 80 hold földet vont be erdősítésbe.

Mártonszállás: Tanyaközpont, Baja város külterületi lakott helye 1944-től. Iskoláját 1948. február közepén rubeólafertőzés miatt ideiglenesen be kellett zárni. Májustól városi rendelő is működött itt. A mártonszállási kerületet jú597