Kemény János: Baja thj. város 1944-1949. évi története a polgármesteri jelentések tükrében 1. - Forrásközlemények 12. (Kecskemét, 2015)

Mellékletek - Régi kifejezések, fogalmak, elnevezések, hivatalok

szétosztása és elszámolása az Országos Közellátási Jegyközpont utasításai szerint; a miniszter tájékoztatása a működési területük közellátási viszonyairól; szaktanácsadás közellátási kérdésekben a közellátási kormánybiztosnak és a törvényhatóság első tisztviselőjének. A közellátási felügyelőségeket megyénként szervezték meg. Szervezetében a közellátásügyi miniszter által kinevezett vezető és személyzet dolgozott. A felügyelőség vezetője hivatalból tagja volt a törvényhatósági bizottságnak és a közigazgatási bizottságnak. A 12/1/1950. NT számú határozat, valamint a 3/1950. MT számú rendelet szüntette meg a közellátási felügyelőségeket. Az ügykörükbe utalt teendőket a továbbiakban a fenti rendelettel létesített megyei kereskedelmi igazgatóságok vették át.

Kulák: A gazdag paraszt, a szegény- és középparasztokhoz viszonyítva nagy földtulajdonnal rendelkező mezőgazda- sági tulajdonosi réteg tagja, aki a parasztságból emelkedett ki. Megmaradt a faluban, kultúrájának eredete és a munkában való személyes részvétele a parasztság többi rétegéhez köti, de rendszeresen foglalkoztat bérmunkásokat, elsősorban falusi nincsteleneket, szegényparasztokat. Magyarországon az 1940-es évek végétől kuláknak minősítették a 25 kát. hold földnél többel rendelkező parasztokat, sőt az ennél kisebb birtokosokat is. A kulákokat, az 1930-as évek szovjet gyakorlatához hasonlóan, dogmatikus-szek- tás politikai osztályellenségnek minősítette a Rákosi-rendszer. Mint az 1948-tól élesedő osztályharc vidéki célpontjait, perekkel, rendőri és AVH-s zaklatással, internálással, megfélemlítéssel igyekezett felszámolni. A gazdákat kötelező terménybeszolgáltatásokkal, betarthatatlan rendeletekkel állandóan nyomorgatták. A börtönben a legsúlyosabb kínzásoknak

vetették őket alá. A kollektivizálás idején nem léphettek be a termelőszövetkezetekbe, földjüket, házukat elvették, bár a rendszerváltás után lehetőségük volt rá, hogy azokat értéküknek megfelelő áron visszavásárolhassák.

Lökért: Az 1803-ban alapított Bajai Céllövész Társulat a Lőkertben rendezte összejöveteleit. A Lövőház a társasági élet központjává vált Baján. A Lövőház átépítésével jött létre az Erdei Üdülőiskola. A második világháborút követően a lőkerti üdülőiskola és fertőtlenítőintézet helyreállítása 1947 júliusában fejeződött be.

Magyar Folyam- és Tengerhajózási Rt. (MFTR): hajózási vállalat. Baross Gábor miniszter kezdeményezésére az 1894. évi XXXV. te. alapján, 1895. január 24-én jött létre. Neve 1907-ben Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Rt.- re változott. 1919-ben az angol Danube Navigation Company megvette részvényeinek 44%-át, amelyet a magyar állam 1932-ben felvásárolt. 1944 végén hajói elvonultak Nyugatra, 1945. május 5-én a hajók többsége Linz térségében személyzetével együtt amerikai fogságba került, ahonnan 1946-1947-ben tértek vissza. Az 1945. augusztus 27-én megkötött magyar-szovjet gazdasági egyezmény egy közös magyar-szovjet hajózási vállalat alapítását határozta el, valamint előírta, hogy az MFTR 1949. december 31-ig köteles tevékenységét megszüntetni. A Magyar- Szovjet Hajózási Részvénytársaságot (MESZHART) 1946. április 9-én jegyezték be. Tevékenységi köre a folyam- és tengerhajózásra, a szállítmányozásra, a hajójavításra és a kikötőüzemre terjedt ki. 1954-ben a szovjet részesedést visz- szaadták a magyar félnek, és a társaság neve Magyar Hajózási Rt. lett.

596