Iványosi-Szabó Tibor: Írott emlékek Kecskemét XVII. századi nyilvántartásaiból 1. 1633–1700 - Forrásközlemények 12. (Kecskemét, 2008 [!2009])

TANULMÁNY - KECSKEMÉT MEZŐVÁROSI AUTONÓMIÁJÁNAK KERETEI A XVII. SZÁZADBAN - A MEZŐVÁROSI AUTONÓMIA - Hatáskörök és feladatok

tése érdekében.

117 A következő évtizedekben újabb és újabb engedményeket kapott a török hatóságtól sok város lakossága arra, hogy önmagát fegyverrel is megvédhesse.

118 A török tisztek tudomásul vették, hogy a nemesi vármegye hallgatólagos jóváhagyásával, de gyakorta annak támogatása nélkül már a század első felében sorra épüljenek ki a parasztvármegyék.

1 9 Kecskemét közreműködésével 1663-ban Feketehalom nevű dombnál gyűltek össze a Duna menti falvak lakosai, hogy a különféle katona- és rabló csapatokkal szemben saját védelmükről és belső rendjükről gondoskodjanak.

120 A tényleges veszély érzékeltetése végett 1677. és az 1678. év eseményeiből idézünk: „...die 2. Augusti. Az Ilia rác katona itt bent lévén századmagával, öszvelövődözött a pesti törökökkel, Borbély Húszain és Murtoval... Item harmadnap, úgymint szombaton a Kamarás uram kertjénél 150 magával volt. Die 5. Augusti... Ilia rác katona kétszázad magával volt az Sz. Királyi teleken... Die 6. Augusti... Pénteken volt az oda alá való török a kertek között a városon fölyül egy mely földdel (sic!), hozták be az elhajtott 100 marháknak hírét... Die 11. Augusti... Engi Imréék voltak 350 magokkal a városon... Die 17. Augusti. Nacza Lukács, Hegedűs Istók 50 vagy 60 magokkal a város alatt voltának. Die 25. Augusti. Engi Imre 25 katonákal benn volt... Die 28. Augusti. Erdélyi Jancsi és Kandó György lévaiak 40 [fővel]"

121 „1678. február 16. Labancok [rongált rész]... itt lévén az városunkban 80 magokkal. Labanc nro. 6, 16. Februarii. Török Bujo 42 circiter. Török nro. 52. Kurucok nro. 180. Labancok nro. 20. 18. Februarii. Labancok nro. 7. 20. Februarii. Török Gömli sereg 700. Török bújó 52. Labanc 150. Labanc 60. Labanc 20. 11. Mártii. Labanc 23.

2 Elképzelhető, milyen riadalmat váltottak ki hasonló csapatok egy kisebb faluban, hisz ezek csak a legritkább esetben távoztak üres kézzel. A parasztvármegyék hatékonyságát az növelte, hogy a távolabbi szervezetekkel is együtt tudtak működni. 1681. június 11-én „Az Thuri vármegye némely onarha hajtogató tolvajokat megfogva városunkban elvittek, kiknek első hadnadja volt Kun András, 2. Csato János, 3. Gyüitő János, Sőtő András, Dobos Benedek kik tevének ilyen fogadást, hogy ha azon tolvajoknak megfogatások miatt városunknak hajó rendében valami nyavalya avagy kára kevetkezhetnek, 117 HORNYIK János, 1861. II. 64-72. 118 A gyakorta változó török hivatalnokok nem voltak következetesek a fegyverviselés engedélyezésében. Bekir egri pasa 1617-ben rendelte a jász településeknek: „Akár török legyön, akár rác legyön, akár magyar legyön, akármiféle nemzet legyön, ha tolvajok lösznek, hogyha elevenen meg nem foghatjátok, tehát az miképpön megölhetitek, megöljétek". Máskor pedig szigorúan tiltották a parasztok számára a fegyverviselést. HEGYI Klára, 1976. 145-150. 119 A parasztvármegye létrejöttének és működésének több szakaszát lehet megkülönböztetni. Évtizedeken át érdemi feladatokat tudtak ellátni. Amikor török kiűzése után a nemesi vármegyék kellő biztonságban uralták területüket, a parasztvármegyéket fokozatosan kiüresítették és a XVIII. század első évtizedeiben megszüntették. SCHWAB Mária, 1939. 33-51. SZAKÁLY Ferenc, 1969. 120 HORNYIK János, 1861. II. 447-192. 121 BKMÖL IV. 1508/c. 1677-1678. 267-271, ill. 275. Az év következő hónapjaiban hasonló mértékű megpróbáltatások vártak a város lakosságára. 122 BKMÖL IV. 1510/i. 1669. 66.