Iványosi-Szabó Tibor: Írott emlékek Kecskemét XVII. századi nyilvántartásaiból 1. 1633–1700 - Forrásközlemények 12. (Kecskemét, 2008 [!2009])

TANULMÁNY - KECSKEMÉT MEZŐVÁROSI AUTONÓMIÁJÁNAK KERETEI A XVII. SZÁZADBAN - A MEZŐVÁROSI AUTONÓMIA - Hatáskörök és feladatok

mindenkoron készek lesznek városunkat nyavalyából felszabadítani." A kecskemétiek közül „Voltának penig ki a mezőre azon Thuri vármegyeház Csaba János, Thot György, a székbírák közül Nagy Pál, Denczi János." 123 Miként láttuk, a mezővárost árokkal és sövénnyel védték. A török kiverése után már feleslegesnek érzett árkot arra használták, hogy a városból a trágyát oda hordatták.

124 Néhány hónappal később viszont vissza kellett térni a korábbi szokásokhoz: „az rossz zavaros idő miatt és külömb-külömb féle hírek miatt kerültük be az várost 3-szor." Vitathatatlan, hogy a régi szokásokat, sok évtizedes és jól bevált gyakorlatot, szervezeti formákat elevenítették fel 1703 nyarán, amikor a hadak járása ismét reális veszélyként jelentkezett: „az Városnak külső árkát - (az sok orzások, lopások, s más gonoszságoknak eltávoztatására, sőt az sok rossz hírekre nézve magunk oltalmára) kiki maga Tizedgyére rendelt részt megtisztítsa, ássa."

125 A város fegyveres védelmének alakulásáról is csak szórványos adataink vannak. Az kétségtelen, hogy a hatvanas években már kiépült fegyveres szervezet óvta a város biztonságát a kisebb rabló csapatokkal szemben.

126 1679-ben „Deák Pál főbíróságában az váras 9 fegyveres, erős bajvívó hópénzekrül" maradtak adatok, „Hadnagy Hoszu Péternek tall. 5. Pandúr Andrásnak tall. 5. Kis Csizmadiának tall. 5. Kis Gyurkának tall. 5. Szunyogh Máténak tall. 5. Sánta Jánosnak tall. 5. Pandúr Istóknak tall. 5. Paripa Andrásnak tall. 5. Tolvaj Jánosnak tall. 5."

127 Több egyértelmű utalás történik a kiadások feljegyzése során részben lőfegyverekre, részben pedig lőpor beszerzésére. A foglyok őrzése - ami a jogszolgáltatáshoz szorosan kapcsolódott - régtől fogva a város feladata volt. Ennek érdekében megfelelő őrizetről gondoskodni kellett.

128 Már a XVI. század végi jegyzőkönyvi töredékek utalnak helybeliek őrizetbe vételére és Budára szállítására. A fogházra utaló szó szerinti első adatunk csak 1664-ből való, de aligha kétséges, hogy a városháza épületének kialakítása során ezt nem mellőzhették. A város belső rendjének biztosítása régtől fogva szerteágazó feladat volt. Erre elsődlegesen a kisbírók irányításával a tizedesek figyeltek. Esküszövegük pontosan megfogalmazza feladatkörüket: „Tisztedben tehetséged szerént igazán eljársz, a gyilkost, paráznát, Tolvajt, hiti hagyottat, Isten káromlót... a kurta 123 BKMÖL IV. 1510/i. 1640-1707. Töredékek, 128. 124 IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor, 1996. 170. A Rákóczi-szabadságharc idején ezeket ismét felújították és megerősítették. 125 HORNYIK János, 1866. IV. 16-17. 126 E téma feldolgozása még nem történt meg, ezért csak néhány, minden kétséget kizáró adatot idézünk: 1667-ben említik Szabó György és Farkas Balázs hadnagyok nevét. BKMÖL IV. 1510/i. 1668/69. 47-61. 1677-ben: „A mi hadnagyunk Szűcs István és Gellért Bálint... etc." BKMÖL IV. 1510/i. 1677. 42-45. A következő évben. „Ezen város tizedöseinek hadnagyi Demeter Márton, Herczeg István, Nagy Gergely obiit, Bese Márton." BKMÖL IV. 1504/m. Robotlajstromok, 1678.283-284. 127 BKMÖL IV. 1504/m. Robotlajstromok, 1678. 282. Az előző évben a „Város fegyveres vitéz őreinek nevek: Marcus István, Malniczi Jakab, Tolvaj János, Pető János, Bábuk Gyurka, Kis Gyurka, Fazekas János, Totth Jakab, Totth András, Bodi István." BKMÖL IV. 1504/m. Robotlajstromok, 1677.263. 128 „Az melyért megfogván, fogadást tött előttünk, hogy soha azért az dologért ennek utána senkit nem háborgat, s nem keres, és így bocsátottuk ki az fogházból." BKMÖL IV. 1504/m. Robotlajstromok, 1664. 96.