Iványosi-Szabó Tibor: Írott emlékek Kecskemét XVII. századi nyilvántartásaiból 1. 1633–1700 - Forrásközlemények 12. (Kecskemét, 2008 [!2009])

TANULMÁNY - KECSKEMÉT MEZŐVÁROSI AUTONÓMIÁJÁNAK KERETEI A XVII. SZÁZADBAN - A MEZŐVÁROS ÉS LAKOSSÁGA - A mezőváros lakossága

folyásolta az élelmiszerek iránti kereslet és az árak alakulását, komolyan veszélyeztette a közbiztonságot és a vagyonbiztonságot egyaránt. Mindezek ellenére egyetlen olyan adatról sem tudunk, amely a menekültek és a helybeliek közötti érdemi konfliktusra utalna. Rendkívül sokat mondó e tekintetben a következő eset. 1663-ban „feles tatárok jővén városunkban, eloszlottanak házanként, és amely házakban szállottanak telelni, azokból az gazdákat ki is küldöttek; hasonlóképpen lévén dolga Deák Pál atyánkfiának is, házára szállván a tatárok, abból ki kellett menni." A dúsgazdag cívis ezért meg kívánta venni Tóth György házát, „mely házban mostan szentkirályi Nagy István lakik". A többször is választott tisztségviselő Deák Pál szükségesnek látta, hogy a törvényeket vele szemben is betartsa: „élőnkben [a tanács elé] szóllította Nagy Istvánt, megkérdezve előttünk, hogy vagyon-e kedve házvételre, avagy nincs". 0 azt felelte, „az idő nyílván, őneki kelletik menni Szentkirályra", ezért elállt a házvételtől, és csak ezután kapott engedélyt Deák Pál arra, hogy a házat megvegye.

243 Kecskemét lakosságának nemzetiségi összetétele évszázadokon át alig változott. Még 1848-ban is Cegléddel és Nagykőrössel együtt - kis túlzással - úgy fogalmaztak „mi ... három tiszta ős magyar Város". Az itt először megjelent nemzetiségek kétségtelenül a cigányok voltak. Jelenlétükre legkorábban az 1596os jegyzőkönyv utal." Ettől kezdve kisebb számban folyamatosan éltek itt. 1664-ben „czigányok, hogy Hajó vonni embert nem adtak, fizettek tall. 3." 1689ben, amikor 18 családot vettek nyilvántartásba, a tanácsi határozat értelmében "Mivelhogy a czigányok is a városunkban házat tartanak, azért őkis szintén valamint a magyarok portioznak, mindenekben a limitatio szerint fizessenek." A másik viszonylag korán megjelenő nemzetiség a görög kereskedő csoport volt. Az 1690. évi porcióbeszedési lajstrom alapján Görög Kozma 22 garast volt köteles fizetni. 1698-ban azt rögzítették, hogy „görögök vannak Szűcs Péter, Deák Ágnes, Kalocsa István, Szana György uramék bóttyában." Földesúri rendeletre „Görögök és rácoknak az itteni letelepedés meg nem engedtetett, de harmadnapig sátorok alatt árulhatnak. Azután a városból kiutasítandók." 45 A magyar rendi jogokat a hódoltság területén nemcsak figyelembe vették, hanem legtöbbjüket be is tartották. Mégis a helyi társadalom és a királyi terület társadalma között hosszú időn keresztül létezett érdemi eltérés. Ezt akkor érezték igazán a falvak és mezővárosok lakói, amikor a nemesi vármegye fokozottabb teret nyert, majd a török kiűzése után a nemesség jogait következetesen érvényesítette, leépítve, felszámolva azokat a paraszti szervezeteket, kialakított szokásjogokat, amelyek a hatalmi vákuumban szükségszerűen kialakultak. Éppen ezért több esetben az adózás formája, az ingatlanok birtoklásának alapja és több esetben az elnevezések, formulák is eltértek az általánosan használtaktól, a hivatalostól. Ezért nehéz a mezővárosi társadalom sajátosságait tömören érzékeltetni. 13 IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor, 1996.95-96. M Uo. 42. 15 IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor. 1991. 37. ill. 49.