Iványosi-Szabó Tibor: Írott emlékek Kecskemét XVII. századi nyilvántartásaiból 1. 1633–1700 - Forrásközlemények 12. (Kecskemét, 2008 [!2009])

TANULMÁNY - KECSKEMÉT MEZŐVÁROSI AUTONÓMIÁJÁNAK KERETEI A XVII. SZÁZADBAN - A MEZŐVÁROSI AUTONÓMIA - Hatáskörök és feladatok

korcsmárost... egyéb vétkest..." bíráidnak köteles vagy jelenteni. Az „utcaesküdtek" feladatát tovább pontosították: „Tizededben lakó Gazdát, sellyért és Rideget, ki micsodás életű, meg czirkálsz, és valamikor feles sereges hatalmasok akár Török, akár fölső és alsó magyarok városunkra jőnek, hívatlan a városházához jösz..." A kapus esküjének szövege jelzi, hogy komoly ellenőrzés alatt álltak az idegenek: „az kapukon kis be járó Embereket hír nélkül ki nem bocsátasz: semmi névvel nevezendő jószágával, szekerestül, marhástul, míglen Bíró uramról szabadság nem adatik, hírt tévén az váras házához..."

129 A szegényekkel, a koldusokkal elsődlegesen az egyházak és híveik törődtek, de a tanács is bizonyos keretek között rendszeresen támogatta őket. „Húsvét napján koldusoknak osztottunk d. 90, deákoknak d. 120." „Egy szegény koldusnak lábravalót csináltattam d. 36."

130 Sokat elárul a korról a következő eset. A tanács 1700. június 20-án döntött: „...az kaszásoknak bére légien egi hétig 4 Mgr [máriásgaras] és koldus által ma kiáltassék megh."

131 „Egy szegény árva deák meghalálozván, adtunk temetésére d. 40."

132 A városban évtizedeken át rendkívül sokféle pénz forgott közkézen. Ezek értékét nagyobbrészt a nemesfém tartalmuk, részben pedig a kereslet és a kínálat szabta meg. Néhány esetben a tanács arra kényszerült, hogy a kialakult bizonytalanságban a városban forgalomban levő pénzek értékét meghatározza, mivel az adók beszedése során következetesen kellett eljárniuk.

133 Bármilyen kezdetleges formában is, de már ekkor beszélhetünk kommunális feladatokról. Katonai épületek a városban csak a XVIII. század derekán épületek. A templom mellett a legjelentősebb középület a városháza volt. Ennek hiányában 1564-ben még Végh Mihály főbíró házánál kötötték meg a „pápista hitön valók" „az Luter Körösztyénökkel" az öreg templom használatáról egyezségüket.

134 Az önálló városháza valószínűleg már a következő évtizedekben megépült, ahol a főbíró és a tanács végezte hivatalos munkáját. Ezt igazolja az új század elején készült egyik feljegyzés: amikor a tatárok a várost feldúlták, „egynehány napigh, mikor mind ell hatták az Város Deákjai, azért én Szűcs Bálint fia mígh it voltam az Város házánál, az mely dolgok idémben lőttének, én azokat mind ide ez helyre [jegyzőkönyvbe] írtam föl."

135 A város közepén lévő épületet a szükségletnek megfelelően tovább bővítették és a század utolsó harmadában már jelentős méretű lehetett: 1676-ban a városháza „tornácát megzsindelyezték", és több esetben említik a városháza kisebb, illetve nagyobb kapuját.

136 Mivel venHORNYIK János, 1861. II. 508-510. Az eskü szövegeit 1677-1690 évi jegyzőkönyv 540. oldaláról másolta ki. BKMÖL IV. 1508/c. 1666. 201-208. BKMÖL IV. 1510/i. 1687. 20-31. IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor, 1996. 192. BKMÖL IV. 1508/c. 1663. 121-163. IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor, 1985/a 9-146. HRONYIK János, 1861. II. 225. Uo. 55-56. BKMÖL IV. 1508/c. 1670. 213.; BKMÖL IV. 1508/c. 1689. Derékadó lajstroma 228-231. „behajítván az kis kapuján az várasháznak". BKMÖL IV. 1508/c. 1677-1678. 173.