Iványosi-Szabó Tibor: Írott emlékek Kecskemét XVII. századi nyilvántartásaiból 1. 1633–1700 - Forrásközlemények 12. (Kecskemét, 2008 [!2009])
TANULMÁNY - KECSKEMÉT MEZŐVÁROSI AUTONÓMIÁJÁNAK KERETEI A XVII. SZÁZADBAN - A MEZŐVÁROSI AUTONÓMIA - Hatáskörök és feladatok
küdtek, „több polgárok" és „többen nagy sokak" fordultak a debreceni ötvöscéh-hez szabályzatért. Miként már utaltunk rá, 1564-ben „ esküdt Bírák és polgárok" szentesítették a felekezetek közötti egyezséget. 100 A felsoroltak értelmében tehát teljesen nyilvánvaló, hogy a hódoltság első szakaszában is folyamatosan működött a helyi közigazgatás, választottak esküdteket, esküdt polgárokat, a város első tisztségviselője a főbíró volt, és mellette további területeket irányítottak különféle bírók, egy-egy szűkebb területért felelős személyek. Az is kétségtelen, hogy a hódoltság második szakaszában a török hatóság bizonyos felügyelet gyakorlása mellett lényegesen bővebb keretek között engedte működni a város tanácsát, és valójában csak a bírságpénz rájuk eső részének behajtására koncentrált. 101 Nincs arra adatunk, hogy a város potior földesurai, Wesselényi Ferenc nádor, majd Koháry István korlátozta volna a tisztségviselők és a testületek hatáskörét. 102 A török kiűzése után pedig a nemesi vármegye biztosította a mezővárosok tisztségviselői hatalmának sértetlenségét annak érdekében, hogy a hadsereg számára a különféle szolgáltatások minél zavartalanabbul teljesüljenek. A XVII. században a szabad királyi városok - még kevésbé a mezővárosok - hatáskörét és működésének rendjét törvényekkel még nem szabályozták. A felettes hatóságok csak esetenként szabták meg az éppen aktuális feladatokat. Tekintettel arra, hogy a XVI-XVII. században az egyes vidékek és településeik igazán békés éveket csak ritkán éltek meg, a váratlan és rendkívüli feladatok sora lepte meg a bírókat és az esküdteket. A gyakori háborús körülmények idején az tette munkájukat keservessé, hogy a rend, a tételes- és a szokásjog helyett a kaotikus állapotok váltak meghatározóvá és csaknem általánossá. 103 Most utólag, az áttekinthetőség érdekében igyekszünk munkájuk főbb területeit csoportosítani. A felsorolás érzékeltetni fogja, hogy a nagyobb mezővárosok több évszázadon át meglepően csekély számú személyzettel rendkívül összetett feladatok ellátására kényszerültek, és erre képesek is voltak. A magyar polgári állam több területen módosította a feudális-rendi társadalmon belül kialakult hatalmi szervezetet, azok hatáskörét és munkáját. Azt megelőzően a városi önkormányzatok feladatköre kiterjedt a jogszolgáltatásra, a közigazgatásra és a gazdasági élet bizonyos szintű irányítására, sőt hosszú időn át önálló gazdálkodást is folytattak. Ez a gyakorlat több évszázad szerves fejlődésének lett az eredménye. A török hódoltság, a török közigazgatás kiépítése számottevő zavart idézett ugyan elő, de - miként láttuk - tartós és végzetes eredményt nem tudott elérni, néhány évtizedes próbálkozás után kénytelen volt a fejlettebb magyarországi viszonyokkal szemben meghátrálni. HORNYIK János, 1861.11.225., ill. 271-279. Uo. 151-158. A kalandornak bizonyuló Nyéki Gábor tevékenysége kérész éltű lett a városban. Nem véletlen, hogy már 1671-ben keseregtek a város tisztségviselői hivataluk letételekor mondott beszédben: „Edös barátink, az kik követközendők vattok ez nyomorúságos háznak őrizetire, az Úr Isten ő szent fölsége tarcson meg az igaz hitben és az jó lölki ismeretben, s ez nyomorúságos házat őrizhessétök békével, és az Ur Isten engedgye barátink, hogy ebben az esztendőben semmi panaszolkodó beszéd ne hallassék az utcáinkban." BKMÖL IV. 1504/m. Robotlajstromok, 1670. 189.
