Kemény János: Baja mezőváros szerepe az 1848–1849. évi szabadságharcban 2. - Forrásközlemények 11. (Kecskemét, 2008)

DOKUMENTUMOK (361-618.; Il.kötet)

szám alatt, és egy tölténytáskát, az álladalomnak általadott, mint Baja város tulajdonát. Debrecen, 1849. március 18. Az Országos Rendőri Hivatal Közlöny Debrecen, 1849. március 22. 59. sz. 207. - Adakozások 390. Szeged, 1849. március 21. A Közlöny arról tudósítja olvasóit, hogy császáriak Bajára súlyos hadisarcot vetettek ki a város elfoglalásakor Szeged, 1849. március 21-én. A Bajára folyó hó 16-án átjött császáriak 17-én délben Kalocsa felé gőzösön elmentek; 19-én azonban mintegy 1200 fegyveres horvát Petricsevich Horváth vezérlete alatt újra megjelent 150 nyomorult lovassal, de ezek is még aznap Bátára eltávoztak, azt mondván, hogy csak szemmel akarják tartani, vajon van-e Baján ellenség? Kalocsán is megfordult az elébb mondott hódító csapat. Halljuk, hogy Rudics József volt főispánt is Hajósról magukkal elvitték. Bajára 30 ezer pengőft sarcot vetettek ki, és 1000 darab csizmát, s topánkát, 5 ezer forintot kaptak ugyan, és 250 lábbelit, többet a bajaiak adni nem bírtak, hanem Pestre mentek magukat e tehertől felmentetni kérvén. Élelmiszereket Bajáról az ellenség ezúttal nem vitt el.... Mikor Petricsevich Horváth ezredes Baján a 30 ezer forintot, és 1000 lábbelit délutáni 4 óráig rendelte elöteremtetni, különben a várost összelövetéssel fenyegetvén, egy csizmadia bement hozzá, mondván: uram, rombold le a házamat, nem bánom, de én neked, mint ellenségnek csizmát nem varrok. De hogy hogy nem? Viszonozá az ezredes, hát kend az az ember, aki, mint ellenségem jelenik meg nálam? Hogy hívják? Horváth József monda az emberünk, Horváth? no hát úgy, druszák vagyunk felelt nevetve az ezredes, s bántatlanul bocsátá el a bátor hazafit. A bajai csizmadiák kitettek e napokban magukért, különben is, egy a többi közt Bajaszentistvánról ittasan hazajővén, töltetlen fegyverével egy egész őrséget szétriasztott. ... Közlöny Debrecen, 1849. március 27. 63. sz. 224. - Belföld