Kemény János: Baja mezőváros szerepe az 1848–1849. évi szabadságharcban 2. - Forrásközlemények 11. (Kecskemét, 2008)
DOKUMENTUMOK (361-618.; Il.kötet)
391. Kunbaja, 1849. március 25. Milassin Zsigmond szolgabíró körlevélben szólítja fel a községek bíráit, hogy a Dunán átkelt ellenség útjáról tájékozódjanak, és annak mindenféle módon való gyengítéséről gondoskodjanak Isten megáldja a Bírót és az Elöljárókat! A napokban a német ellenséges hadseregnek egyik portyázó csapatja a Dunáról Kalocsára kiszállván, minekutána itt, és a környéken rablásokat követett el, Hajósra is 24 legénnyel kiszárnyalt, ott Rudics József volt Bács vármegyei főispán urat feleségével, gyermekeivel, cselédjeivel együtt a mondott csapatparancsnok erőhatalommal elfogta, és magával nem tudni hová, elvitte; a tisztelt úr ekként fogságba esvén, minekutána még körülményesen nem tudhatni mi okból történt elfogatását, sőt lehető, hogy pártunk kijátszásából tétetett az elfogatás, mindezen körülményeknél fogva, de különben is az egyes szerencsétlenek javaira ügyelő tekintetbűi, a magyar kormány és álladalom részéről, általam a mai naptúl kezdve, az ellenség által elfogott Rudics József Úrnak, az almási és a kunbajai, úgy a szabadkai határokban fekvő és a tulajdonához tartozó minden javaira bírói zár és foglalás tétetik; mi okból az Elöljáróságok oda utasíttatnak, miszerint eljárásomról és a dolog mibeni állásáról községüket értesítvén, az egyeseknek szigorúan tudtokra adják, hogy bárki ezen jelenleg már bírói zár alá vett és elfoglalt javakat szentségtelen kezekkel illetné, avagy rabolná, mindazokra felsőbbi meghagyás szerint esetlegesen a halálos büntetést kimondom, és a vésztörvényszék hatósága alá vetem, mert ez jelenleg az álladalom javaihoz tartozik, és valamint az egyesekét, úgy annál kevésbé az álladalom javait bántani nem szabad és tilos. Méltó figyelembe kell tartanunk, tulajdon magyar igazságos úton harcoló pártunk szent javát, mert ha ezt nem tesszük, és egyet nem értünk, okvetetlen vesznünk kell, ellenben okvetetlen nyernünk, méltán azért megvárja a magyar haza minden hű fiától, hogy amennyiben lehet, az ellenséget bármi módon nyomja, gyengítse és károsítsa, mert ezáltal is az ellenségnek kárt, pártunknak pedig üdvös hasznot hoz; a nép nyomhatja az ellenséget, ha élelemszerekben nem segíti, sőt aki ilyestmit elmerészelne követni, hátráltatja, az ilyesek tényezőit és az ellenség károsítóit a haza iránti szent vonzalma és áldásunk boldogítsa; p. o. Baja szabadalmas városa ellenséges kezekbe adta magát, sőt mint köztudomásunkra van, az ottani ellenséges gondolkozású, és a hazának ártani szerető nagy rész lakosság, a magyar bankjegyeket elfogadni nem akarja, ha el is fogadja, azt egyesek nagy megkárosításával teszi, ilyen gondolkozása a lakosságnak méltán maga után vonja a haza haragját, mert ezekbe hazaszeretet és lelkesedés nem létezik, de bizonyára hiszem és tudom, hogy ily hazaáruló gondolkozásuknál fogva a bajai lakosság, szent ügyünk megbuktatása tekintetéből is, mint kereskedői szellemű, gabonánkat bevásárolja, és az ellenségnek hatalmába szolgáltatni kész; e nézetemnél fogva meghagyatik a Bírónak és az Elöljáróknak, hogy községökből Bajára