Kemény János: Baja mezőváros szerepe az 1848–1849. évi szabadságharcban 1. - Forrásközlemények 11. (Kecskemét, 2008)
TANULMÁNY - Katonai események - A nemzetőrség szervezése és alkalmazása
A szerbek 1848. április 14-i, karlócai gyűlésén hangzott el először az a követelés, hogy a Temesközből, a Bácskából, a Szerémségből és Baranyából alakítsanak különálló szerb vajdaságot, és azt egyesítsék a Háromegy (Horvát-Szlavón-Dalmát) Királysággal. 195 A kialakítani szándékozott szerb vajdaság területét az újabb, 1848. május 13-15-én tartott karlócai gyűlésen hozott határozat még tágabbra szabta, ugyanis azt követelte, hogy „A Szerémség a határőrvidékkel, Baranya, a Bácska a becsei kerülettel és a sajkás zászlóaljjal, a Bánság a határőrvidékkel és a kikindai kerülettel szerb vajdasággá nyilváníttassék." 196 Csernovits Péter királyi biztos 1848. június 3-án a szervezendő szabadkai és felsőjárási nemzetőrség ideiglenes parancsnokává nevezte ki Rudics Károly nyugalmazott huszárkapitányt. 197 Ennek célja az volt, hogy a különálló egységek működését össze tudják hangolni, szükség pedig azért volt rá, mert a Délvidéken megtörténtek az első összecsapások. Erről Baján Knézy Antalnak, Bács-Bodrog vármegye első alispánjának június 7-én és 9-én Verbászon keltezett, és a június 11-i tanácsülés elé került leveleiből értesültek. Az alispán ezekben elmondta, hogy a főként a Csaj kasok kerületéből származó elégedetlen zavargók Titelre rontottak. Az ott lévő ágyúk közül nyolcat elfoglaltak, majd így felfegyverkezve Obecse felé vették az útjukat. Az alispán felhívott minden honpolgárt, hogy a saját személye, vagyona és a közös haza védelme érdekében éberen őrködjön, a nemzetőrség puskákkal, kaszákkal felfegyverkezve álljon készen, hogy egyesíthesse erejét az egész HERMANN Róbert, HK Bp, 1998. 111. évf. 1. sz. 31.; GYÖRE Zoltán, 2000. 63. - A különálló szerb vajdaságra vonatkozó követelés történelmileg nem volt új, a szerbek legelőször az 1694-ben Baján megtartott népgyülésükön, majd az 1708-as krusedoli egyházi kongresszuson kérték különálló területen történő letelepítésüket. Az 1790. augusztus 26.-december 3. közt Temesváron megtartott szerb egyházi-nemzeti kongresszus fő politikai követelése a Torontál, Temes és Krassó megyéből létrehozandó külön szerb tartomány volt. - 1. GYÖRE Zoltán, 2000. 67. - Az 1848. április 14-i karlócai gyűlés az alábbi 16 pontban foglalta össze a szerb kívánságokat: 1. Dolgoztassák ki egy szabadságon és nemzetiségen alapuló constitutio (alkotmány) a hármas királyságnak. 2. Engedtessék meg, hogy válasszunk magunknak egy vajdát a katonai rendből, ki a keleti egyház híve legyen, régi törvényes jogainknál fogva, ezt őseink is bírták. 3. A szerb vajdaságba foglaltassák régi jogunknál fogva: Szerémség, a Bánát (kikindai districtussal), Bács megye (Becskereki districtussal és a Csajkások kerületével), Baranya megye és a Határőrvidék. (Baranya Icsiljanovics Istvánnak a tartománya volt). 4. A szerb ezután keleti rítust követő nemzet, nem pedig rác görög nem egyesült. 5. A mi vojvodánk szerb ortodox hitet követő legyen. 6. Az országgyűlésen bán választassák vallásra való tekintet nélkül. 7. Független felelős minisztériumnak legalább a fele szerb ortodox keleti hitet követő legyen. 8. Szerb nemzeti gyűlés minden évben tartassék. 9. Ugyanezen gyűlés minél előbb nyittassék meg és tartassák Karlovicon, és álljon legalább 20 000 lélekből. 10. Ezen gyűlés elnöke jövőre a Vojvoda legyen. 11. A gyűlésnek legyen joga választani és kinevezni püspököt, érseket sat. 12. A zárdáktól elvett birtokok adassanak vissza. 13. A szerb nemzetgyűlésnek a hatásköre a három királyság gyűlésén dolgoztassék ki. 14. A jogtalanul elvett templomok adassanak vissza. 15. Egyházunkban a szerb nyelv uralma biztosíttassék. 16. Karlovicon kongresszus tartassék, itt Akadémia, seminarium, tanítóképző létesíttessék. Amint az a fenti pontokból kitűnik, a szerb vajdaság területi kiterjedésére vonatkozó elképzelést a 3. pontban fogalmazta meg a karlovici gyűlés. Közli: DEÁK Imre, 1942. 65-66. PÁL Tibor, 2000.78. IVÁNYI István, 1886.426.
