Kemény János: Baja mezőváros szerepe az 1848–1849. évi szabadságharcban 1. - Forrásközlemények 11. (Kecskemét, 2008)

TANULMÁNY - Katonai események - A nemzetőrség szervezése és alkalmazása

vármegye, és a lázadókat, ha ez másképpen nem megy, fegyverrel megsemmisítse. Rudics Máté főszolgabíró az alispáni felhíváshoz hozzátette, hogy a nemzetőröket a veszélyeztetett helyekre kocsin, ingyen fuvarral fogják eljuttatni. Felhívta a figyelmet arra, hogy a nemzetőröket indulás előtt fel kell esketni. A tanács úgy határozott, hogy a nemzetőröket 1848. június 12-én reggel 7 órára össze kell hívni, és az 1848. évi XXII. tc. 34. §-a szerint fel kell esketni. Döntött a tanács arról is, hogy az akkor 400 főben megállapított nemzetőrséget fel kell fegyverezni.

198 Knézy alispán fenti tájékoztatása nyomán 1848. június 10-én a város főbírája, Pilaszanovics József Polgár Hazafiak! címmel felhívást tett közzé. Ebben felszólította a férfiakat, hogy lépjenek be a nemzetőrségbe, fegyverezzék fel magukat, és álljanak készen a haza védelmére.

199 Rudics Károly, mint Bács-Bodrog vármegye felső járásának ideiglenes nemzetőrségi főparancsnoka az 1848. június 11-én úgy rendelkezett, hogy ott, ahol a nemzetőrsereg összeírása még nem történt meg, ezt el kell végezni. Ha ez megtörtént, az összeírtakat osztályokba kell sorozni, és meg kell választani a fő- és altiszteket. Az eljárás a következő: 1. A nemzetőrséget osszák tizedekre, minden tized válassza meg a maga tizedesét (korábban káplárt), hat tized (vagyis 60 ember) egy hadnagyot. Négy ilyen hadnagyság alkosson egy kapitányságot. A fenti létszámon felüli tisztek kinevezése felsőbb rendelettől függ. 2. A nemzetőrség ünnepnapokon kétszer, máskor a. körülményekhez képest többször is gyakorolja a fegyverforgatást, ügyelve azonban arra, hogy emiatt a munkásnép ne károsodjon. A fegyverek hiányát kiegyenesített kaszákkal, szuronyokkal pótolhatják. 3. A nemzetőrség legyen készen arra, hogy ha a szükség úgy kívánja, az első parancsra oda vonuljon, ahová azt a körülmények kívánják. Figyelemmel az összeírtak számára és a főparancsnok fenti utasítására, a tanács a következőképpen rendelkezett a nemzetőrségről: Az első tizedből 91, a másodikból 86, a harmadikból 75, a negyedikből 108, az ötödikből 104, a hatodikból 85, a hetedikből 74, a nyolcadikból 105, a kilencedikből 117, a tizedikből 98, a tizenegyedikből 96, a tizenkettedikből 85, azaz összesen 1124 lakos tartozik a nemzetőrseregbe állni. Ezeket 5 osztályba kell besorozni úgy, hogy minden osztályban 22 tizedes, két dobos, két ács, 4 hadnagy és 1 kapitány legyen. Az osztályok kialakításának napja 1848. június 14-1

5-e, a helyszíne a városháza volt. Az első osztály felállítását Simics Pál és Jilk Sándor kiküldött tanácsnokok jelenlétében 14-én reggel 6 órára, a második osztályét Imrédy József rendőrkapitány és Petrovics István tanácsnokok ellenőrzése alatt reggel 10 órára, a harmadik osztályét Petrovácz István és Harlikovics Benjámin tanácsnokok irányításával délután 2 órára, a negyedik osztályét Gyurinovics BKMÖL IV. 1007 Tan. törv. jkv. 1847-1848. 837/1848.; KEMÉNY János, 2000. 7-8. HERMANN Róbert, 1996. 98.