Kemény János: Baja mezőváros szerepe az 1848–1849. évi szabadságharcban 1. - Forrásközlemények 11. (Kecskemét, 2008)

TANULMÁNY - Katonai események - Baja a császári és a szerb csapatok fenyegetésének árnyékában

kültek úgy hiszik, hogy holnap Zomborban, és utána pár nap múlva Baján lesznek. A megyének nincsenek tisztviselői, sem vezére, ezért a főbíró maga is úgy látta, hogy a megye és Baja is elveszik.

386 Horváth Antal főispán az OHB-nek küldött 1849. február 1-jei jelentésében kitért arra, hogy a rácok a szózataikban békét és csendet ígérnek, ám ígéretüket nem váltják be, egyaránt kegyetlenkednek az ellenszegülő és a magukat megadó községekkel. A megyében nincs olyan erő, amely felléphetne ellenük. A segélyként érkezett népfelkelők rabolnak, és az első ágyúszóra megfutamodnak. Latinovics Károly korábbi másodalispán megbízhatatlanságára vonatkozó gyanú igazolódott, ugyanis ő áll a rácok élén.

387 A katonai helyzet további romlásáról számolt be Horváth Antal az OHB-hez intézett, február 4-én keltezett levelében is. Elmondta, hogy a 200 000 pengőforintról szóló hitellevelet nem tudja használni, mert a bajai és a szegedi sóház pénztárai üresek, ugyanakkor mindenfelől pénzért ostromolják. Zentát és Kanizsát elfoglalták a rácok, és fenyegetik Szabadkát. Sajnos, a nép gyáva. A nemzetőrség gyalázatosan viselkedik, már több tisztet is megöltek. Megtudta, hogy Esterházy Sándor és több tiszt árulásában Molnár Ferdinánd őrnagy és Stein Miksa alezredes játszották a főszerepet, katonai titkokat is tudattak a rácokkal.

388 Pilaszanovics József főbíró az 1849. február 4-i tanácsülésen arról adott tájékoztatást, hogy elfogatta Németszeghy Jánost, aki az ellenség állásáról és erejéről álhíreket terjesztett. Eltúlozta a rácok erejét, Szabadka, Almás, Bikity és Baja nemsokára bekövetkező feladását jósolta, és ezáltal a jó érzelmű polgárok lehangolására törekedett. Mivel ezzel a bujtogatás vétkét követte el, gróf Vécsey Károly 339/1849. számú rendelete szerint szigorú őrizet alatt a szegedi katonai parancsnokságra kísértette.

389 Kossuthhoz címzett, 1849. február 5-i levelében Horváth Antal főispán jelentette, hogy Szabadkán a nép ingerült, magatartása olyannyira hazafiatlan, hogy a rend és a csend csak katonai erővel tartható fenn. Baján a rácoktól érkezett felhívólevél dacára sem csökkent a lelkesedés. Hunkár Antal újonnan kinevezett teljhatalmú kormánybiztos és Horváth Antal főispán február 5-én összehívta a lakosságot. A gyűlésen jelenlévők egyhangúan kijelentették, hogy minden módon ellenállnak. A lelkesedést csak fokozta a hír, amely szerint Baranyából Nemegyei Bódog őrnagy vezetése alatt kétezerMOL H 2 OHB ir. 1370/e/1849. Uo. 1467/e/1849. Uo. 1587/e/1849. BKMÖL IV. 1007 Tan. törv. jkv. 1849. 64/1849.; Molnár Pál szegedi kormánytudósító 1849. február 11-én Kornis Károly országos rendőri biztoshoz küldött jelentésében Németszeghyvel kapcsolatban a következőket írja: „így mulat kényelmesen a várban egy Bajáról behozott lázító, s nép lehangoló, Németszeghy János, legközelebbi rokona a csongrádi és torontáli első alispánoknak Rónayaknak, világos bűnténye megismertetését itt közlöm ./. alatt." Mellékelve van hozzá a kormánytudósító által a tanúvallomásokból készített kivonat, másolatban. -1. MOL H 2 OHB ir. 2I07/e/1849.