Kemény János: Baja mezőváros szerepe az 1848–1849. évi szabadságharcban 1. - Forrásközlemények 11. (Kecskemét, 2008)

TANULMÁNY - Katonai események - Baja város ideiglenesen az ellenség kezén

egynéhányszáz főből álló sereg és 10 ágyú érkezett a megye segítségére, sőt már be is vonult Zomborba. A rácok helységről helységre hódolatra felhívó leveleket küldenek, már számos megrémült helység meg is adta magát.

390 Amint a fenti jelentésekből kitűnik, február elejére a rácok elözönlötték Bács-Bodrog megyét, és veszélyeztették az ott élők életét és vagyonát. A fenyegetettség érzése arra késztette a bajaiakat, hogy tőlük telhetően megpróbálják elhárítani a veszélyt. Figyelemmel a 439/e/1849. számú kormányfelhívás 3. §-ára és gróf Vécsey Károly tábornok 1849. január 31-én kiadott rendeletére, a tanács és a képviselőtestület egyesülésével védelmi bizottmány alakult a városban, amely fő feladatának a védelmi eszközök minél gyorsabb és célszerűbb alkalmazását tekintette.

391 A védelmi bizottmány a rácok közeledésének hírére, okulva más helységek példáján, ahol a szerb ajkú lakosság a lázadókhoz csatlakozott, elrendelte az ellenséges rácok iránt rokonszenvvel viseltető bajai óhitű lakosok fegyvereinek beszedését. A végrehajtást a nemzetőrség tisztjeire bízta.

392 Egy másik intézkedésével elbocsátotta a pesti, a vaskúti és a szeremlei vámkapuknál szolgálatot teljesítő rác vámosokat, és a helyükre saját, megbízható embereit állította.

393 Végül pedig meghozta az általa hozható legnagyobb horderejű döntést, népfelkelést hirdetett. A segítségüket felajánló szomszédos Szeremle, Bajaszentistván, Csanád, Sükösd és Kalocsa elöljáróit is ennek megtételére hívta fel.

394 A Baján kialakult viszonyokról képet kaphatunk Kopcsányi József kormánykiküldött február 14-ei, Paksról Kossuthhoz küldött jelentéséből. Azt írta, hogy figyelmeztette a bajai főbírót intézkedéseinek következményeire, ám ő kiállt azok mellett. Elmondta, hogy Horváth főispántól sok panaszt és elkeseredést hallott, különösen az OHB-nek az iránta tanúsított bizalmatlansága miatt. Néhány nappal később, február 13-án kapta a hírt Pakson, hogy Horváth főispán aznap hajnali fél négykor elmenekült Bajáról. Jelentette még, hogy Kalocsán február 13-án gyűlés volt, amelyen - valószínűleg a bajai zavarok miatt - nem jelentek meg a nádudvari, hajósi, csanádi, szeremlei, bajaszentistváni és sükösdi küldöttek.

395 Baja város ideiglenesen az ellenség kezén A rácok 1849. február 11-én foglalták el Zombort. A vármegyei tisztikar Bajára és Szabadkára menekült, a vármegyei védelmi bizottmány is Szabadkára tette át a székhelyét.

396 Zombor elestéről Nemegyei Bódog őrnagy egy Szabadkáról, 1849. február 21-én keltezett jelentésben számolt be a 7. ,0 MOL H 2 OHB ir. 1722/e/1849. " BKMÖL IV. 1007 Tan. törv. jkv. 1849. 66/1849. ,2 Uo. 67/1849.; THIM József, 1887. 262. 13 Uo. 76/1849. 14 Uo. 68/1849.; THIM József, 1887. 262. 15 MOLH2 0HBir.2284/e/1849. 16 DUDÁS Gyula, 1896.1. k. 544.; BOROVSZKY Samu, (1909.) II. k. 222.